Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

22. szám

— 338 — sze , de mind e mellett számos más érdekes tárgyakat méltatott ügyeimére s azokat a milly éles elmével észlelte, szinte olly világosan és szabatosan adta elő. Fölebb említett munkájának minden lapja kétségbeliozhatlan adatokat szolgáltat erre nézve. Különösen némelly betegségeket jelesen vizsgált és szinte olly jelesen irt le; ugyanez érvényes némelly gyógyszerek hatásáról; és épen ez az, mi a következő lapokon foglalkoztatni fog bennünket, a tisztelt olvasót pedig valószínűleg legjobban kielégitendi. Olly empiricus gondolkozókat, kik úgy vélekednének, hogy mi gondunk nekünk a Peruban előjövő betegségekre. e lapok olvasói közölt, föl nem tehetek. Azon számos sajátságos köralakok között, mellyek déli Amerikában s különösen Peruban tapasztaltatnak, kétségkívül legérdekesebb az orvosra nézve az, mellyel Peru lakói ,,t'erugut" néven neveznek. 'Tschudi i évi ott tartózkodása alatt, 40 esetnél többet tapasztalt, s közülük többeket maga is gyógyított. Ezen különös betegséget ö pontosabban leirta a Hossr és Wunderlich „Archiv für physiologische Heilkunde" czimű folyóiratában (4-er Jahrgang, 184ó. I. 378.) mint utazási vázlataiban, minél fogva a leglényegesebbeket onnan közlöm. A Verugas nevű betegség, bőrbetegség , mellyben 4 kórszakot lehet megkülönböztetni. 1. Az előkőrizak (Stadium prodromorum). Ezen kórszakot a rosszullét, levertség, ét vágy hiány, fejfájás, szédelgés, száraz forró bór, torokfájás, nehéz vagv egészen meggátolt nyelés a bárzsing vörössége nélkül jellemzik , néha egyik vagy másik kórjel hiányzik , de az egész kórszak fölötte ritkán. 2. A kitörési kórszak (Stadium eruptionis). Ebben az első kórszak jelenségeihez élénk görcsök csatlakoznak a karokban és lábikrákban, és félbehagyó, gyakran igen tetemes csontfájdalmak. Ez utolsók leginkább a nagy izületekben és a lábszárakban fészkelnek. Miután ezen fájdalmak néhány napig tartottak, elkezdenek kissé csökkenni, és a beteg bőre alatt lencse-nagyságú keményedésekeí vesz észre; ezek mozgékonyak, egészen fájdalmatlanok s néhány nap alatt mogyorónagyságra növekednek . ritkább esetekben pedig épen tyúkpetenagyságra, sőt ökölnyivé is növekedhetnek. A külhám ezeken megvéknyodik, sötét-vörös szintivé lesz , mellyen sötét-kék csíkok vonulnak keresztül. Egy bizonyos helyen, rendesen a legemelkedettebben,