Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

21. szám

— 334 — vethetne el társulatunkon, soha igaztalanabb nem lehetne, mert gyakorta szivünk vérzik fájdalmunkban, hogy közlésre módunk nem lévén, mik hazánkban érdekes természettudományi tünemények történnek, azokat is nem a mi, hanem külföldi lapokbul olvassa, vagy tán inkább nem olvassa a nagy közönség; és jelenben is azon értekezések, mellyeket évkönyveink jövő füzetében kiadni szándékozunk, már jó ideje, hogy levéltárunkban bevernek. A természetben élvén, és benne munkálkodván, a teremtő ugy akará, hogy az ember kiművelt eszénél fogva mindent a maga hasznára fordítson; de hát a természetet nem ösmervén, hogy fordíthatja a tudatlan a természeti tárgyakat a maga hasznára, honnét a természettudomány az elemi oktatás egyik legnevezetesebb részéül rendeltetvén, minden, ki némi tudományos műveltségre számot tart, annak a természettudományokban — habár nem ex professo is — jártasnak is kell lenni, vagy legalább teinök gyönyörködni; melly részről tekintvén a természettudományt, varnik az életnek sok nemei, mellyek tőle távolabb, és mások, mellyek hozzá közelebb esnek. Az inkább isten- vagy emberalkotta tudományokkal foglalkozók a papok, a törvénytudók, az ész vacuumába szerte kalandozó, vezérfonál nélkül tébolygó fictorphilosophok a természettudományoktul ugyan távolabb állnak , ha azonban a természetet egészen odahagyva a metaphysica szárnyain a természetfölötti-, túli, vagy kívüli világba rúgnak ki, akkor tudományok eszeveszettséggé , vizbuborékká, kór ember álmaivá silányul, és az emberi ész maga magába bonyolódva végre árvalányi kuszált hajjá változván összeroggyan. A természettudományok tehát még e többnyire csak speculatiókkal foglalkozó embereknek is szükségesek; hat még azoknak, kik a természettudományokhoz közelebb esnek, kiknek tudományaik ugy sem mások, mint alkalmazott természettudományok. Az iparüző, az orvos és különösen a gazda természettudomány nélkül valóságos prostibuluma a maga életnemének. E közönséges részvétlenségnek számos okai közöl, «lég legyen a következőket megemlítenünk: első helyet érdemel itt talán országunkban, a reál tudományok elhanyagolása, különösen pedig a természettudományok oskoláinkbani hasonszenvadagban történő többnyire csak szemlélkedő nem pedig gyakorlati kezeltetésök , mert hiszen , mit Jánoska meg nem izelitett, s mire Jánoska elő nem készítetett, ahoz Jánosgazdának sem lészen soha élvágya. Továbbá babilóniai nyelvűségünk szinte nagy akadálya nemcsak irodalmunknak, hanem tudományosságunknak is, mert mig egy nagyobbik része műveletlenebb honosinknak nyelvünket nem érti, müveltebbjeink irodalmunkban bizodalmatlankodván idegen isteneket imádva a német, angol és gall literatura tributariusaivá lesznek, hol még azon nyomorúlt kaczérságot is meg kell említenünk, mintha biz kezdő literatúránk kinzó tanszomjukat s tudvágyukat kielégíteni nembirná, holott részemről örülnék, ha e nyomorult sereg tömege — csak igen keveset vévén ki — a természettudományok legalább némelly ágaiból annyit tudna, mennyit magyar irodalmunk már eddig is tartalmaz. — Melleslegesen