Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

21. szám

— 326 — söbb az is Iálhatlanná lesz. — A nagy nedvesség különféle betegségeket okoz , különösen pedig lázakat, s ha forrósággal változik vérhast. Atalában ezen betegség ejt legtöbb áldozatot, mert ez itt honülö baj, és szabályszerű, de egymástól távol eső időszakokban járványosán diihüng. A váltólázak (Tercianas) itten , s átalában Peruban egészben véve veszélyes jellemüek ; mind lefolyásukat, miud követköziuényeiket tekintve. Azt biztosan föl lehet tenni, hogy Lima népességének két harmadrésze váltólázban szenved, vagy szenvedett. Az idegenek legnagyobb részét szinte megkeresi ezen betegség, de nem olt tartózkodásuk kezdetén , hanem néhány évvel később. Átalában Lima nem olly hirtelen követeli az éghajlathozi szokás adóját (Accliraatisationstribut) a bevándorlóktól , mint más forró égövi tartományok. — A földrengések miként tudva van , Limá-bm és környékén, miként Peru más részeiben is igen gyakoriak. Tschudi szerint némelly embereknek bizonyos előérzetök , sejtelmük van, melly olly jellemző érzésekben áll, hogy annálfogva képesek minden kissé erósebb földrengést előre megjövendölni. Tschudi ezen érzést (mennyiben átalában az érzéseket szavakkal rajzolni lehetséges) következőleg irja le. „Az illyetén emberek az aggodalomnak és nyugtalanságnak ki nem fejezhető érzését erezik , mellük öszszcszorúl , mintha mázsányi nehéz terhek feküdnének rajta, és siker nélkül iparkodnak ezen kellemetlen érzéstől megmenekülni ; továbbá egy pillanatnyi borzadály futja át egész testöket, vagy hirteleni reszketés áll be minden (agaikban — En magam is ismételve éreztem ezen csalhat lau előérzetett s azt állit hatom t hogy ennél alig van kínosabb hangulat. — Azt mondja továbbá Tschudi-. „Igen nevezetes azon hatás, mellyet földrengések néha a talaj termékenységére gyakorolnak. Számos tapasztalatok megmutaták, hogy igen élénk földrengések után, buja növenyzetü mezők elpusztultak s rajtok több éveken át semmiféle növenyek sem tenyésznek. — Truxillo tartomány több vidékein, melly hajdan a gabnanemek bőségével tünteté ki magát az 1630-diki földrengés után két évtizedig parlagon hevertek a szántóföldek , minthogy bennük egyetlen egy növény sem tenyészhetett. Hasonló példákat szolgáltatnak Perunak egyéb tartományai is. Különösen érzékenyek e tekintetben a gabnanemek; vannak reá példák, hogy gyönge földrengések után az