Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

20. szám

- 317 — , gyobbak mint a közönséges vizsgálatnál, (Touchiren) az ered­mény pedig a legtöbb esetben az ohajtott. Jólehet ezen bánás­mód mellett is, a különösen rosz hajlam miatt, nem ritkán jő­nek elő visszaesések, mégis az ekként eszközlött gyógyulások átalában sokkal állha'aíosabbak, mint azoknál, mellyeket be­fecskendések- vagy pokolköveli közvetlen égetéseknek köszön­hetünk. Szerző nem bocsátkozik a jelenleg annyira magasztalt szer hatásának fejtegetésébe s csak azt mondja, hogy atakhár­tyákban életváltozást föltételez, s a fehér folyásban egyátalában nem pörkképződés által hat, miből aztán az is következik, hogy a nagy adagok alkalmazása szinte olly fölösleges , mint kárté­kony. Mióta szerző új égetési modorát megkísértette, más beteg­ségekben s más gyógyszerekkel is alkalmazá azt. Igy kezelt egy hüvely petyhüdséget részletes hüvelyiszammal, a kenőcsöt egyszersmind cserellel (Tannin) elegyítvén. Igy lehetne az egyik vagy másik aranykészitményt is a hüvely takhártyájának kez­dődő elfajulásánál haszonnal alkalmazni. — (Gaz. med, de Pa­ris 1847.) A Werlhof- fele foltos betegségről. Heusinger ezen kóralakról némelly fontos észrevételeket tesz. 0 t. i. több esetet tapasztalt, mellyekben minden zsongitó és fanyar szerek , különösen az ásványsavak, kínai és vas min­den eredmény nélkül alkalmaztatának. A halál után néhányszor az agy egész fölületét tapadékouy, szilárd, több vonalnyi vas­tagságú kiizzadmány-anyaggal találta beborítva. Ezen esetek­ben az agybántalmat lehetett gyanítani, s úgy látszik, főleg egy eset után Ítélve, hogy a betegség okát képezé. A tulajdonképi vérömlenyes biboragot (Purpura haemorrhagica) mindenütt sü­lyös betegségekkelcserélték föl; de e kettő igen különbözik egy­mástél s egészen különböző gyógymódot igényel. A régibb gyógymód , melly Német- és Frankhonban még most is közönsé­ges t. i. savak és zsongitók által, helyes kórisme mellett is sike­reden volt. Az újabb olasz orvosok ezen betegséget nagyszerű érvágásokkal kezelték, még pedig a legszebb eredménnyel. De legszerencsésebben gyógyítják azt az angol orvosok már húza­mosb időtől fogva édes higany, csikaró hashajtók és vérbocsá­tások által. Szerző maga is több esetekben meggyőződött ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom