Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

20. szám

Chitoé fővárosa „San Carlos" a sziget éjszaki tengerpartján fekszik egy igen szép öbölben, s nagyon fertelmes az, keskeny, szegletes, göröngyös utczái és nyomorú házainál fogva. Az öböl vize kitünőleg tiszta, csak a kikötő hosszában s a közel fekvő Cochino nevű kis sziget partjai mellett roppant mennyiségű tengeri haraszttal *) van beborítva, elannyira , hogy az apróbb hajók itten könnyen elakadnak. A sziget szegény lakosai, megfőzik ezen tengeri harasztot vizben, s megeszik azt minden további készítés nélkül; az ize nyálkás és sós, s igen nehéz emésztésű. A sebészetben ezen tengeri haraszt nagy fontosságú a chiloébeliek előtt. Kéz- és lábtöréseknél t. i. ha a csontvégek rendes helyzetökbe tétettek vissza, begöngyölgetik a szenvedő tagot széles nedves tengeri harasztlevelekkel. Megszáradva nyáktartalmuknál fogva erősen a bőrhöz tapadnak azok s ekként olly pólát képeznek , melly egyátalában félre nem csúszhat. Csak több hetek elmultával, miután a csontvégek ismét öszszenőttek, nedvesitik meg ezen leveleket meleg vizzel, s igy könnyen szétoldják az egész köteléket. <S igy a chiloébeli hinduk az enyvkötést (Kleisterverband) sukkal régebben ismerték a francziákndl. **) 1838. jun. 21-ikén elhagyá Tschudi San-Carlos-t, s ugyanazon hónap 30-dikán Yalparaiso-ba érkezett (Chiliben). Ezen serű izűek. A forrázat egészen sötét szinű. A Paraguayból kerülő Mate, mint mondják sokkal kellemesebb, mint a Brasiliából eredő. Trommsdorf ezen theával néhány vegytani kísérleteket tett, s talált benne egy sárgára festő vonatanyagot, csersavat (Tanninsäure), mézgát és chlorophyll-t*>) Ez valószínűleg az óriási haraszt (Fucus giganteus Solanderi, Riesentang), mellyről Liebig (Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agricultur u. Phisiologie. 6-te Aull 1846. p. 310) ezt mondja: a déli féltekének ezen nagyszerű erdőit csak a forkörök közötti szárazföldi nagyszerű erdőkkel hasonlíthatom össze. Mégis ha ez utolsók valamelly vidéken elpusztitatnának azt hiszem , hogy nem veszne el annyi állatnem, mint az óriási haraszt kiirtásával. **) Legújabban Bécsben, mint látszik igen kedvező eredménnyel használják hasonló kötelékekre a Gutta-Per cháA egy eddigelé ismeretlen növény megszárított nedvét. Ezen Gutta-Percha Forneó-bó 1 jő, s már Londonban alakult egy részvényes társaság ezen nevezetes anyag földolgozására, melly használhatóságára nézve talán magát az érméczes mézgát (gummi elasticum) is túl fogja haladni.