Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

11. szám

24. Dr. Schmidt. Szorallal eszkö'/lött ü»mérgezésnek tör­ténetét közli. Mostoha viszonyi miatt kétségbe esve egy közép­korú férfi közel 16 szemert vett a nevezett anyagból s csakhamar borzasztó görcsök , hátdermenet lepék meg , kitágultak a lá­ták , az ér sebesen, gyengén ütött; rövid szünet után ismétel­vén a roham , a mérgezés után hat perez múlva a beteg élni megszűnt. Szembetűnő volt a hullában a görnyedt gerincz rne­redsége, a vérmes agykér, s tüdők kék színe, a kis agy ke­ménysége, a jobb szivüregek vértömülete, a máj alszinének fenésedésc , különösen pedig a vér folyékonysága, kátrány fe­ketesége, s alaka. Dr. Wagner. Bodárokkali mérgezéseknél régiebb orvosok által csereny ajánltatik. Dr. Tetséuyi. Minden más csercnytartalmu szer hiányában illy röglön eseteknél a tentát meg lehetne kisérleni. 25. Dr. Plötz. Fölhoz» a dohány vonatnak ziha (Asthma) ellenes erélyét, mellyel több esetekben alkalma volt tapasztal­ni. Számos idült tüdő bajoknak egyik leggyütrclmesebb tünemé­nye az időnként beálló vagy növekedő légzési nehézség; a mon­dott szer illő adagokban (4-, 8-, \2 szemer 24 óra alatt) a lég­edények görcsére lankasztólag, s lajlia cllakárosodásokra moz­ditólag hatván reménytelen esetekben is, legalább néhány órá­nyi enyhülést szerez. Olvasztó hasmenésnél nem illik. 26. Dr. liechnilx gyermekkori ránggörcsökről értekezett. Csupán visszhatási kérlünctck ezek úgymond , nem sajátlagos betegségek , a gyenge kornak gyors idegmozgékonysága miatt némileg tulajdoni, s az idősb kor szokott visszhatásával a lá­zakkal rokon eredetűek. Igen gyakran fejlődnek agy-,gerincz­m tüdövérgyülemból, de ezt szinte gerjesztik, sőt a véres gu­táig nevelik is az agykérlobnak közönséges tünetei , azonban vérhiányos, elcsigázott s e miatt érzékeny gyermekek sein men­tek azoktól. Lázaknak különösen váltóknak hideg szakában szer­fölött gyakoriak , itteni biztos isincjökel értekező pontosan vá~ zolá. Nem ritkák a ragályos heveny borkütegek, kivált a vör­heuy fakadásakor, virágzása fokán, mint az agy izgásnak vagy vérgyülemnek szülemenye. Előfordulnak továbbá ezen küteg rög­töni eltünele után sőt hámlása szakában is, az agyra tévedvén a kórtelep ; e veszélyek gyakoriságát a járvány szelleme hor­dozza. Idült börbajok főleg fejkosznak, rühnek elnyomását sok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom