Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

11. szám

24. Dr. Schmidt. Szorallal eszkö'/lött ü»mérgezésnek történetét közli. Mostoha viszonyi miatt kétségbe esve egy középkorú férfi közel 16 szemert vett a nevezett anyagból s csakhamar borzasztó görcsök , hátdermenet lepék meg , kitágultak a láták , az ér sebesen, gyengén ütött; rövid szünet után ismételvén a roham , a mérgezés után hat perez múlva a beteg élni megszűnt. Szembetűnő volt a hullában a görnyedt gerincz rneredsége, a vérmes agykér, s tüdők kék színe, a kis agy keménysége, a jobb szivüregek vértömülete, a máj alszinének fenésedésc , különösen pedig a vér folyékonysága, kátrány feketesége, s alaka. Dr. Wagner. Bodárokkali mérgezéseknél régiebb orvosok által csereny ajánltatik. Dr. Tetséuyi. Minden más csercnytartalmu szer hiányában illy röglön eseteknél a tentát meg lehetne kisérleni. 25. Dr. Plötz. Fölhoz» a dohány vonatnak ziha (Asthma) ellenes erélyét, mellyel több esetekben alkalma volt tapasztalni. Számos idült tüdő bajoknak egyik leggyütrclmesebb tüneménye az időnként beálló vagy növekedő légzési nehézség; a mondott szer illő adagokban (4-, 8-, \2 szemer 24 óra alatt) a légedények görcsére lankasztólag, s lajlia cllakárosodásokra mozditólag hatván reménytelen esetekben is, legalább néhány órányi enyhülést szerez. Olvasztó hasmenésnél nem illik. 26. Dr. liechnilx gyermekkori ránggörcsökről értekezett. Csupán visszhatási kérlünctck ezek úgymond , nem sajátlagos betegségek , a gyenge kornak gyors idegmozgékonysága miatt némileg tulajdoni, s az idősb kor szokott visszhatásával a lázakkal rokon eredetűek. Igen gyakran fejlődnek agy-,gerinczm tüdövérgyülemból, de ezt szinte gerjesztik, sőt a véres gutáig nevelik is az agykérlobnak közönséges tünetei , azonban vérhiányos, elcsigázott s e miatt érzékeny gyermekek sein mentek azoktól. Lázaknak különösen váltóknak hideg szakában szerfölött gyakoriak , itteni biztos isincjökel értekező pontosan vá~ zolá. Nem ritkák a ragályos heveny borkütegek, kivált a vörheuy fakadásakor, virágzása fokán, mint az agy izgásnak vagy vérgyülemnek szülemenye. Előfordulnak továbbá ezen küteg rögtöni eltünele után sőt hámlása szakában is, az agyra tévedvén a kórtelep ; e veszélyek gyakoriságát a járvány szelleme hordozza. Idült börbajok főleg fejkosznak, rühnek elnyomását sok-