Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

10. szám

— 147 — szerű a kappanör, s többi emiitett szerek mint fölszivást eszközlök ; figyelmezteti előadót napéjegyenkor az előjelekre, s netalán az érvágás szükségére. Dr. Wagner János s. k. Dr. Vlosx Lajos s.k. elnök. titoknok. Tek. Arad-vmegye kórháza, agy sz. kir. Arad-városában tett orvosi tapasztalatok. Közli Munkácsy Miklós, orvostudor, t. Arad-megye kórházának igazgató orvosa. Az 1845-dik évben tapasztalt csorvás jelleme a betegségeknek , melly az ősszel is még uralkodni látszott, a közelgő tél beköszöntésével mellékesen csatlakozók a betegségekhez. Minél inkább háttérbe szoritaték pedig tél alkalmával, a kóroknak csorvás jelleme, annál nyilvánosabbá lett azoknak a nátha hurutos indulata. Január, a) A súlymérő legmagasabb állása 28'9" (9-kén); legalantabbika 27' 6" (27-kén.) Hévmérő legmagasabb állása H- 5° (24 kén); legalantabbika — 9° (8-kán). Szelek ritkák , azok is nyugot, vagy nyugot-déliek. Ezen hónap napjai átaláhan inkább borultak, voltak ködösök is. Január elejétől annak mintegy középéig több havazó napok is voltak.; meglágyult, sőt a hónap 23-kán esőre is változott, a hónap vége felé nyugotroli zivatar hóval terité el a földet. Január hónapban főképen a nátba-huru os betegségek voltak uralkodók , igy a váltólázak , csorvás sőt hurutlázak is nátha-hurutos jelleműeknek tapasztaltattak , mellyek azonban kevesbé a hagymázba hajlandók , közönségesen könnyedén folyának le. Jauuárban a lobok nagyobb számmal kezdettek előfordulni, főképen kévéssé véresebb alkotású egyéneknél. így nátha-hurutos tüdölobok gyakrabban tapasztaltattak , mellyek a kórházban közönségesen érvágás nélkül csupán hánytató borkő nagy adaguival orvosoltatának ; a hánytató borkő használata után ritkán vala szükség érvágást tenni. a) A sulymérő ugy hévmérő szabadon álnak éjszak ielé, az időváltozási jegyzetek reggeli órákban tétetnek tulajdonkép magam által. 10*