Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)
9. szám
— 133 — 1. Nem minden gyermeknél, részint félelem, részint nagy érzékenység miatt leend lehetséges a bódítás. E nehézségek lehelő legyőzésére szükség lészen a kisebbeket lassanként, tán több napokon át a készület és lehellésre szoktatni. 2. Sem a szemek, sem az érütés — melly többnyire nem is nagyon változik — nem adnak biztos jelet, hogy a bódultság elegendő; valahányszor ellenben a fej mintegy lerogyott, a bódultság legalább 2 perczig tökéletesen eltartott. A fájdalmatlan s biztos mütés czéljára pedig nincs roszabb mint a tökéletlen bódultság, mert ekkor el nem készülve a fájdalomra, a gyermekek csak annál nagyobb s zavaróbb rendülésbe fognak esni. 3. Kellemetlen jelenetek vagy utóhatások legkisebb mértékben sem mutatkoztak egyik esetben sem, bátor egy 5% éves fiút 10 perczig tartottam erős bódultság fokán. 4. A legegyszerűbb készület eddig többnyire megfelelt a czélnak. Ökörhólyag, mellynek nyilasa egy csappal ellátott csőre (az az újnyi bő szopókára) van rákötve. it/ 2 obon kénégényt töltvén a hólyagba , s tiszta léget fuván belé , a cső a szájba alkalmaztatik, s az egyén mig orra nyíltan marad, ki — s belehellésre intetik , lassanként aztán az orrt — mellyen szükség szerint tiszta könleget, a netaláni fuldoklás enyhítésére lehet leheltetni, mindinkább összeszorítja egy segéd, ki a gyermek fejét gyöngéden tartja. Minél tökéletesebben történhetik ez, annál hamarébb, 2—3 perez alatt beáll gyermeknél a bódultság. Ha a hólyagot tiszta léggel föl nem fújják , sőt egészlen légtelenül alkalmazzuk a műtendő szájához , ez könnyebben álja ki ugyan eleinte a kénégény-gőzt, de mindég csak a kilehelt léget ismét belehelvén , annál könnyebben fojtó , szorongató érzés állhat be. Eddig terjednek jelenleg gyermekeknél nyert tapasztalatim. A kénégény hatás-módjának magyarázatába nem bocsátkozom. Ez bódításnak sót némellyek által mérgezésnek neveztetett, de aligha helyesen; mert olly jeleneteket nem igen tapasztalunk , mellyek egyéb bódítások vagy mérgezések sajátjai. Talán az agyvértorlás félelme is csak azon , nem eléggé tiszta fogalmon alapszik , miszerint minden fejfájás vagy fejelfogultság csakhamar congestio névvel jelöltetik ; tiszta ideges agyzavarodások , sót agy vérhiány is hasonló jeleneteket okoz ; a kén-