Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

7. szám

— 99 —* 1 íabár Lang urnák azon növényélettani (phytophysiologicus) tévelygését nem említem is, melly szerint a Linné-féle lopvanőszők (cryptogarna) legnagyobb része élősdiekből (parasita) áll, mellyeknek meleg és nedvességből kellene támadni; mégis Lang urnák az élő állati életműségeni növenyképződésről való észképét szó nélkül nem hagyhatom, L. úr tetemesen tévelyeg, midőn azt hiszi , hogy csak a meleg és nedvesség képesek élősdieket támasztani , vagy hogy az elkorhadás mint egyetlenegy mozzanat állati testeknél elégséges; mert meleg és nedvesség minden növenyben jelen van , és még sem támadnak élősdiek csirák nélkül; s az élő életműség egy része elkorhadásának fölvevése alaptalan. IIa L, úr, több tudós társaságok érdemtellyes taga tudná a növenyélősdiek származását, s ismeretesek volnának előtte az állati sejtképződés folyamatának törvényei, maga is mosolyogna ezen nézeten. Lejebb majd megmutatandom, miként az életmiives vegytan, melly már sok homályt föl világított előttünk, e tekintetben is egy ujmutatást adott értésünkre. — L. úr a bőrbetegségek fölosztásában Deveryie-t követi, és azt jól teszi , senki tőle e jogot el nem veszi; mert az, bár nem természetszerű , de mégis gen egyszerű és könnyű; én azonban azt ajánlom L urnák, jhogy a Deveryie utolsó osztályából, t. i. a bőrbetegségek azor< osztályából, mellyek állatokat és növenyeket producálnak , ne csináljon saját osztályt; mert ha már Deveryie-nak nem volt igaza, midőn azt hitte, hogy a bőr által állatok idéztetnek elő (Omne vivurn ex ovo, —

Harvey — Ehrenberg), akkor Lang űr még jobban hibázik, midőn azt mondja, hogy az úgynevezett tetííkór (Phthiriasis) főleg ezen osztályhoz tartozik. Hát látta- e már valaha Lang űr s kisérte- e figyelemmel a phthiriasist ? A milly kévéssé látta ő, szinte olly kévéssé látták mások , kik arról beszélnek , mert kivévén Altnak ,,De Phthiriasi Bomtae 1824" (Fíg. 4) czinuí értekezését , semmi más szigorú leirata és rajzolata nincs birtokunkban a senyvedők tetvének (pediculus tabescentium). A tetűkór tapasztalói soha sem találták fáradságra érdemesnek ezen állatocskát eltenni és megőrizni, s egy szaktudós robarász (Entomologus) sem foglalkozott azzal soha , s nem látta, nem vizsgálta azt. Mi eddigelé a phthiriasisról még semmit sem tudunk, hogy váljon az itt észlelt állatocskák tetvek-e vagy