Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)
6. szám
— 87 —* itt különösen Dr. Noák, ki a puffadt porhonrojtnak hatasaít az egésséges és beteges állati életműségre idegenek és saját tapasztalatai szerint a Hygea folyóirat 1841-ki XV. K. 1 és'2 füzetében előterjes/.té, s ki azt névszerint mind azon esetekben, mellyekben a tüdőgyomori idegrendszer lényegesen érdekelve van, alkalmazni akarja. A tüdőgyuladásban és vérköpésben eddigelé, mennyire előttem tudva van, még senki által sem kisértetett meg. A porhonrojt az eddig tett tapasztalatok szerint főleg a tüdő-, gyomor idegrendszerre hat, s a tisztán görcsös mellszorulásban azt mondhatnám , hogy valódi specificus hatással bir. Továbbá másitólag hat a légzési életmüvek takhártyájának kóros elválasztásaira, melly az által nagyobb munkásságra izgattatik, s ez által azon nevezetes hatása van, hogy az igen tapadékony elválasztást föloldozza , a kiürítést megkönnyíti s a kiköpéseket előmozdítja. Végre hatályosan fölizgatja az egész nyirkedényrendszert A hörgtakhártya gyuladásai és torlódásai, továbbá a légcső és hörgök hurutos gyuladásai ellen, melly bajokban azt Carlwright magasztalja, s szinte olly specificus szernek tartja, mint az érvágást és hánytató borkövet tüdőloboknál, sein alkalmazni, sem ajánlani nem merném sajátságos izgató tulajdonságánál fogva , melly szerint kissé nagyobb adagokban még hányást is idéz elő , minthogy az edényrendszer fölmagasztalt életmunkásságát csak nevelni képes. Ennélfogva azt tartom, hogy inkább a gyuladás második kórszakában van helyén. Mert belátásom szerint, egy valódi mellgörcsellenes, igen jótékony csUupitó száraz, kinzó , izgatási és görcsös köhögésben; továbbá egy hatalmasan másitószer a hörgők takhártyájára nézve, miként azt állítják, lehetetlen, hogy egyszersmind hatalmas és elégséges lobellenes szer is legyen. Kivonatok idegen lapok- s munkákbuL Kór- s gyógytan. X eme Ily kórisméi újmutatdsok a mdjbetegségekröl. Minthogy a különféle májbetegségekrőli ismereteink még átaiában igen hiányosak, Schuh bécsi tanár jónak látta, az e