Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)
5. szám
Tudományunk legszomorúbb oldala még most is a tapasztalat nehézsége, s a könnyű esalódás! Fájdalmat gerjeszt bennem, midőn tiszteit gyermekgyógyászati ügytársam Dr. Mauthner azt mondja , hogy ő a csukamájolajt tán ezerszer láta hasznosnak, és az én tapasztalatim ellenkező nyilatkozatra kényszerítenek. Illy ellentétes eredmények azonban attól függnek : mit kivánunk , hogy egy tapasztalatot biztosnak nevezhessünk? — Mindenek előtt biztos kórismét kivánok én. Dr. M. munkájában például idézett eset (148 lap, 48 eset) én előttem sem az agyviz-, sem a gürnőkór biz fos jeleivel nem bir; én talán csak fejcsú/.nak vettem volna. Cretinismus és butaság (agyfogyás). A veleszült cretinistnus rendszerint kicsiny, hátul lapos fej állal jeienkezik. A gyermekek többnyire nyugtalanok s észheli tehetségeik többé kevesbé hiányo/nak. Agybantalmak születés után is okozhatnak cretinismus-hoz hasonló szellemi jeleneteket; de ezen bu taság vagy észzavartsag mellett az érintett fejalak nincsen még olly nagymértékben; ha csak az illető agybántalmak nem támadónak a leggyöngédebb életkorban. Nagyon csalódnak egyébként a/ok , kik a másodlagosan támadott agyhiányt és butasagot mindég csak előrement anyagi fejbántaiomnak tulajdonítják. Láttam eseteket, hol ezen baj tiszta idegláz, s ollyant, hol az tiszta ideges ránggörcs után támadott. * Külső fejvizkór. Ritka bántalom, mellyet eddigi gyakorlatomban, tehát tán 13 000 beteg gyermek közt nem volt alkalmam tapasztalni. E bántalomnak az orvosirók után következő nemei léteznek : 1. Fejbőralatti vagy sejtes külfejvizkór (Subcutaneus). Fz vagy egyedül létezik, vagy együtt agyvizkórral. Lehet nagy vagy csekély terjedelmű. Ide tartozik a fejvizdag (Oedema capitis). 2. Fejboritékalat ti (Subaponevroticus) Fz rendszerint csak korlátozott. Sokkal keményebb dagot képez mint amaz.