Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

2. szám

— 21 — agyállapot okozatainak. Alhasi bántalmak okozhatnak fejfájást, s tán agyvérpangást, de lobot nem lehetett ez okból ténylegesen biztositnunk. A fehér agylágyulás okait mi csak lassan kimeritő betegségekben, rosz táplálatban, szólal mindazon befolyásokban, mellyek az életnüives képletek sorvadós petyhüdt mivoltát szülhetik — találtuk. — A jóslat, ha egyébként egésséges a gyermek, s mig szélhüdéses állapot s görcsök nem mutatkoznak , heveny agylobnál még némi reményt engedhet, minden esetre jobb mintáz agyvizkórnál, és legyünk ovatosak nyilatkozatainkkal, mert néha rögtön meghal az iily bántalmú kisded , midőn még nem is gondoljuk, néha pedig a legveszedelmesb s halállal fenyegető állapotból is kivergődik. Az orvoslás a különböző okok szerint némileg különböző leend, de leginkább csak azon kórjelek határoznak, mellyeket az agykérlobnál emliténk, váljon nadályzás alkalmaztassák- e, vagy inkább ezek helyett hashajtók? — Itt is csak addig czélszerü a vérvétel, mig erősen forró fej, átalános visszhatás s önérzet jelei mellett a kisded erőállapota kedvező. Ekkor hideg borogatások is nagyon czélszerűek és hasznos a hashajtó. Tompa álomkórosság, hányás, beesett has mellett, egyes tagok szélhüdöttsége vagy ránggörcsök (ecclampsia) e bántalomnál is ellenjavalják a vérvételt bármilly forró is a fej. Illy körülmények között kórházunkban soha sem használt a nadályzás; néha a hashajtó ekkor ia még ideiglesi enyhülést szült. Alheveny vagy huzamos folyamnál a hashajtót többször is kell ismételnünk, de akármilly folyamával legyen dolgunk , ha összeesés jelenkezik , sem nadályok, sem hashajtók, sem hideg borogatások többé nem czélszerűek. A Calomel-tői valami kitűnő hatást nem láttam. Hosszas adaglása kétséges, vagy sorvadott senyves kisdedeknél ártalmas hatású, Összehasonlítván az agylobot, az agykérlobbal az jő ki: hogy az agykérlob sokkal gyakoribb és ismertebb az agylobnál, s hogy az agylob főbb kórjelei: inkább tompa mint eleven fájdalom, inkább nyugodalmas álomkórosság és szélhüdség, mint nyugtalan ingerültség és görcsösség, melly utóbb említett jelenetek inkább, de nem kizárólag, az agykérlo-