Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

13. szám

— 194 — egyes erőknek, megtámadási pontjaiból származnak , egy tulajdon nevet — Nomen proprium — ad, a helyett, hogy az egyes, létrejött kórjelek okairól magának számot adni iparkodnék. — A vidékünkön, hol a váltólázak kevesbé honosok, mint Magyarország egyéb részeiben, egy sajátságos beteglét mutatkozik, mellyben főleg az egyik vagy mindkét szem fészke a bántalomnak, s mellyet az orvosok szemlohnak neveznek , de a melly a lobellenes, izzasztó s küszvényellenes gyógymódnak ellenszegül, s mindaddig tart, mig az éleíműség magától ismét azon állapotba jő, hogy a staticus sulyegyent helyreállíthatja. Ezen kórállapot kezdetben s folyamata alatt következőleg jellemzi magát. Tavasszal és ősszel jobbadán férfiúi korban lévő egyéneket támad meg, a betegek nyirkos nlkotmányuak , a férfiakat gyakran aranyérben szenvedőknek találtam , a nőket pedig rendetlenül havadzóknak. Szaggató, szúró fájdalmakról panaszkodnak fejők egyik felében, s bádjadt és leveretteknek érzik magukat; ezen jelek rendesen éjfél után köszöntenek be s reggelig tartanak ; ezen alanyi kérjelek már az egész napon át megszűnnek , vagy kct napig is, a mellett hogy a tárgyi kórjelek csak enyhülnek; ez utolsók következők : A fej fájdalmas felében létező szem, a csúzos tülk- vagy szaruhártya-gyuladás képét mutatja, néha pedig a hurutos szemlobét, s az orvosok által is ennek tekintetik a baj. A szemhéjak görcsösen bezárul- « vák, a szemhéj küthártyája kévéssé vörös, a szemteke köthártyáján két rendbeli réteget képező edények vonulnak keresztül ; ezek a szaruhártya felé fatnak, mellynek szélén részint visszatekerednek, részint azon keresztül mennek s láthatlanná lesznek; a szaruhártya középen fénylik, a láta megszűkült, a szivárványhártya szine megbádjadt, a könnyelválasztás szaporodott, a fényiszony tetemes, a világosság érzete csekélyebb. Vagy másképen alakúi a kórkép: a szemhéjak orbánczos, vizenyős dagot mutatnak, a szemhéjak szélei igen vörösek a rohamok alatt, görcsösen egymásra csukódvák, a szemhéjak köthártyájaapró pontokkal behintett, meliyek később megsárgulnak, a szemteke köthártyája igen vörös , s fölemelkedett sánczot képez a szaruhártya széle körül, geny- vagy nyálkaképzódés nem talál helyet,hanem szúró, csipős könnyfolyás, a bántalmas oldalon az orr is erősen meg van támadva, a látás ollyan , mint ha szitán nézne a beteg keresztül.