Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

9. szám

— 131 — mozgásokban, a szemhéjak sebesen csukódnak ki és he; az arczon kénytelen nevetés tűnik elő. Végre a nyak- és törzsökizmok sem maradnak rendes állapotban; ámbár legritkábban támadtatnak meg. A székiejtés gyakran hibás; a beteg akadozik, dadog. A nyelés és lélegzés életmüveiben is vétetnek néha észre görcsök. Xémelly orvosok megkülönböztették a bajt, ha az elősorolt kórjellemek kisebb mértékben jelen vannak f azt ballismus vagy pedig chorea minor-nak nevezték ; és a nagyobb kiterjedésben jelen levő kórállapotot pedig: chorea síi vili. Több orvosok megjegyzették, hogy az izmok nyugtalansága csak az egyik oldalon, s iegtöbbnyire a balon mutatkozott Azt is tapasztalták , hogy a nyavalya növekedett, mihelyt észrevette a beteg, hogy állapota figyelem tárgya lőn, nemkülönben harag, boszonkodás és egyéb heves indulatok által. Az érverés rendesen nenTsokkal sebesebb mint egésséges állapotban. A nyelv tisz'a és nedves szokott lenni , a bőr lágy és párolgó. Későbben azonban káros befolyás történik a táprendszer működéseire, melly különösen a növekedő soványodásbol s a bélcső tunyaságából világlik ki. Az agy eleinte ritkán mutatkozik zavartnak ; az öntudat nem vész el, de a nyavalya további folyása követköztében sokszor vagy hevesség, indulatosság vagv butaság jelenik meg, és az öntudat megzavarodik. Xemellyek világos jeleit vették észre az emlékezet gyöngeségének. Nőt Plutk és Schenk ollyan eseteket emliínek, mellyekben a megtámadási időszakban az öntudat tellyesen elenyészett; amidőn tehát legalább e fontos tekintetben a vittáncz nyavalyatörési alakban mutatkozott. Meuksner tapasztalatai szerint minél erősebbek a rendetlen mozgások , s minél inkább el vannak azok (erjedve az egész életmüvezeten, annál nyilvánosabbak a visszahatások az agyra , s annál szeinbeszökőbbek a megzavarodott lélek jelei. 11lyenkor mihelyt kezdődik a megtámadás, nagyobbodik az elragadtatás. A beteg vagy csak homályosan vagy épen nein emlékszik szünetkor állapotára, és arról a mi vele történt, semmit sem md. — Említetnek esetek is, mellyekben a vittánczban szenvedő , álomjárói tüneményeket láttatott. Az egyes megtámadások tartóssága nem egyenlő. Rendesen ébren levő állapotban jelennek meg, több óráig tartanak. Eisenmann azonban emlit csupán negyed óráig tartó rohamokat is. Vannak följegyezve ollyanok is, mellyek éjjel nappal folyvást tar9 *