Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

8. szám

— 125 — Ivek körül rózsaszínű, s vége felé sötétebb udvart tnlálunlr. de ha az első rendű bántalmak ellen higany, vagy később hamihlag alkalmaztatott, ezen színváltozás épen nem köszönt be, s a küfeg szine csak inás jelenségekbeli összeköttetésben lehet némi fontosságú. Ezeken kívül szerző még a Ricord által először kellőleg méltányolt hátsó nyakmirigyek daganatára s növekedésére figyelmeztet, mint az alkotmányos másodrendű bujasenyv jelenségeire, s végre javallja, hogy mindenkor szigorúan győződjünk meg arról, nincsenek-e jelen megkeményedett fekélyeknek a nyomai. A magány gyakorlatban ez utolsókat csak ritkán lehet föltalálni, és minthogy az elsőrendű bántalmak előremeneteléről gyakran egyenes kérdezősködés által a betegtől kellő fölvilágosítást nem kaphatunk, szerző tanácsosabbnak tartja szigorúan kikérdezni, hogy hol és mikor mutatkozott először a kiütés, a torok illő vizsgálatával, mielőtt gyanúnkat a beteg előtt nyilvánítanánk. Az előremondás megállapításánál Acton nézete szerint mindég fontolóra kell vennünk , hogy a fejbőrének bujasenyves bántalmai, az egész életműség szenvedésének helybeli kinyomata gyanánt tekintendők, melly a kártékony, erejét növelő káros befolyások elkerülése mellett magát lassanként kimeríti, ellenkező esetben pedig még ma is igen veszélyes jellemet ölt magára. Egyetlen egy szer sem képes a visszaesésekre annyira hajlandó bujasenyv másodrendű jelenségeinek visszatérését lökéletes biztossággal meggátolni, a jólehet a betegnek megígérhetjük , bogy a jelenlevő másodrendű jeleneteket néhány hét alatt eltávolitandjuk; de arra mindenkor el kell készítenünk , hogy a visszaesések, mellyek ugyan mindenkor szelídebbekké lesznek, minden szerek daczára igen gyakran be szoktak köszönteni. Gyógymód. A bujasenyves hajhullás s kopaszságnál nem kell a helybeli szerek alkalmazásával késedelmeznünk. A fej bőrének izgatott állapota ellen a meleg fürdők igen segélydűsaknak mutatkoznak. A hajak lehető rövidre nyirása szerzőnek elégségesnek látszik , s a leborotválást, az átalános baj czélszerü kezelése mellett a fejbőr bujasenyves bántalmainak későbbi kórszakaiban is nem tartja szükségesnek. A helybeli