Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

8. szám

— 123 — szer bővebb használata után ellenben, sokkal huzamosabb idő lefolyta után tapasztaljuk azokat, s szerző egyesetetteszköz­zé, meilyben egy úri ember, ki 4 év előtt egy bujafekély miatt bőven kapott higanykészitményeket, a gyógyulás után 3 és 'J2 évvel lepetett meg másodrendű jelenetektől s a ha­jak hullásától. Atalában azonban, ha a hajak nem kezdettek a bántalom elején kihullani, ritkán hullanak ki a bujasenyv későbbi kórszakaiban, s ennélfogva gyakran tapasztaltatnak a másodrendű bujasenyvnek igen súlyos esetei, rnellyekben a kérdéses jelenség hiányzik. Végre azt állit ja szeiző, hogy a hajak isméti kinövését szinte úgy tapasztalta a hajak eltöre­dezése, mint gyököstőli kihullása után, shogy azt mindég le­het reményleni, ha a baj még nem sokáig tartott, jólehet csak húzamos idő múlva nyerik vissza a hajak elébbi fenyő­ket , régi hosszúságúkat pedig soha sem. A hajjal fedett fejbőr bujasenyves bántalmának második fokozata gyanánt tekinti szerző azon csomócskás köteget (Knötchen-ausschlag), melly apró, rózsaszínű, igen viszkető emelkedettségekkel kezdődik. Ezen csomócskák, niellyek zuz­mó (Lichen) nevezet aiatt ismeretesek , mindinkább szaporod­nak, az elsők elveszítik kifünöttségöket, s könnyű, gyönpy­házfehér pikkelyek képződnek , mellyek lehullásuk után, újak által pótoltatnak ki; s midőn a kezdetben kölesszem nagyságú foltocskák ezüst garasnyi nagyságra növekednek , az úgyne­vezett Lepra támad. Ezen pikkelyek már most vagy az egész fölület által választatnak el, vagy közepök egésségesnek mu­tatkozik, s a szabálytalan elválasztás csak a kerületeken talál helyet. (Psoriasis). De rendesen középen legvastagabbak a pikkelyek, s ha az egész pikkely gondosan leválasztatik, a kúp több pikkelyrétegektől látszik összetéve , mellynek legal­sója, a fej bőrével összefüggő t. i. mézlemezhez hasonlít. A górcső alatt ezen egész tömeg egymásra helyezett, és sötét vonalaktól körülirt lemezcsékből látszik összetéve lenni , s a pikkely bőre, melly hasonlít olly helyhez, hol kevéssel eze­lőtt hólyaghúzó volt, híg, átlátszó folyadékot választ el, vagy pedig száraz, és valameily fehér, a levált egésséges fölbőr által képezett vonal által van körül véve, mit Dietl helyte­lenül a bujasenyves kütegek sajátságos ismertető jele gyanánt tekint, de a mellveknél nincs mindég jelen, s a közönséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom