Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

7. szám

— 104 — 111. 1.) megvizsgálta a górcsői növenyélősdiek támadása mód­ját a gyermeki életműségben, s annak egyátalában nem tulaj­donított tisztán helybeli okot. Andral és Gavarret is foglal­koztak a növény élősdiek képződésérőli észrevételekkel s meg­mutaták , hogy a zsebrék gombáikkal fehérnyéből, valamelly sav befolyása alatt, és légköri levegőből támadnak. A gyer­mekek bélcsatornájában, zsebrékre hajlamitó mozzanat gyanánt találtatik sav , Liebig szerint pedig a fehérnye a közönyösi­tett vérsavóból elegendő mennyiségű viz hozzájárulása köz­ben tekecsek alakában lecsapatik. Andral és Gavaret megmu­taták, hogy ha a heveny s tiszta vér savójához két annyi mennyiségű lepárolt \iz öntetik s ezen égvényes folyadék gyön­ge kénsav által ovatosan kissé savas ellenhatásúvá tétetik, azonnal fertelmes csapadék képződik egy átlátszó folyadék­ban , ezen folyadékban pedig csak a légköri lég behatása köz­ben támadnak különféle csoportozatai a hólyagcsáknak és hen­gercséknek. Balemann leirt egy , a porrigo decalvans, és alopelia circumscripta-nál előjövő növényi eredetű élősdit, még pedig igen pontosan s ez az mit Lang űr hamisan phyto­alopecia decalvans névvel nevezett. Hebra leirt egy, magá­ban a bőrben, s a hajtömlőben gyökerező lopvanősző nö­vényt, melly Favusnak*— sejtkosznak — neveztetik. Henle megmutatá, hogy az állzuzmónak — Acne mentagra — és Sycosis-nak oka egy a hajtömlőkben gyökerező növény élős­di, egy Mycodermis. — Mennyire tökéletlenek Lang urnák az ismeretei az élő emberen előjövő növenyélősdiekről, szolgáljon ennek bizony­ságául az , hogy a Soor-ban előjövő gombákat nem ismeri, mel­iyek sokkal nagyobbak és világosabbak , mint a zsebrékben találtatok; hogy a Mühlhausen által leirt Bacilláriák Frustu­laria nemét illőleg nem ismeri, melly jobbadán valamelly gomba mellett jő elő a belek takhártyáján hagymázban. Ezen gomba igen kicsiny s igen finom tekecsekből áll, meliyek 0,0008'" nem vastagabbak, s mellyekből 2, 4—12 szorosan egymás melle rakodik s jobbadán kigyódzó rendet képeznek. Nyilván kitűnik ezen gomba, ha a vizsgálandó folyadékhoz egyenlő mennyiségű vagy valamivel több eczetsavat adunk, melly a hármas vilsavas sókat (Trippelphosphate) s egyebet

Next

/
Oldalképek
Tartalom