Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

7. szám

— 102 — tályí elnevezést, s liogy azon élősdiek egyikét sem tehet megkülönböztetni a másiktól a leírás szerint, s hogy annálfogva osztályozás- és besorozásukat nem találta fáradságra méltónak. — Ezen leírásokhoz rajzolatok is csatolvák fölvilágositás kedveért. Ezekre nézve azt tartóin, hogy L. urnák meg kellett volna gondolni, miként a szaktudósok , kikre munkája leginkább van számítva , nem újonczok vagy épen avatatlanok , kik a tréfát, kész pénz gyanánt fogadnák el. — Egy haj helyett, valamelly kétszikű törzsökét látjuk odamázolva , mellynek semmi hasonlatossága sincs a hajjal ; én azt tartom , hogy L. úrnak a tudomány s ennek képviselői iránti tiszteletből legalább azon kímélettel kellett volna viseltetnie , hogy , ha rnaga rajzolni nem tud , vagy nem tudja , _ hogy a haj megnagyobbitva hogy néz ki, azt egy már készen létező rajzról vétette volna le ; de igy L. úr egy nemlényt mázolt oda, mi valóban nem válik becsületéie s tudományos hírét nehezen fogja nevelni. Hogy azonban L. iir belássa , mit és miként kellett volna rajzolnia, rövid leiratát akarom itten adni a hajnak , miként azt a legújabb időben főleg az érdemdús Henle tökéletesítette. A külső tekintet szerint elosztatik a haj gyökerére, szálára (Schaft) és hegyére. A hajszála egy külső, színtelen, sejtekből, gyakran bélczékkel ellátottakból , rétegzett állományt mutat, ez alatt egy világosabb színezetű héjat s ezen belől a velőt, melly szemcsékből áll, mellyek csak ritkán hagynak közöket (Zwischenraum) magok közt. A héj hosszrostokból áll, a haránt csíkok a külső sejtek hossz.rostjaitól erednek , mellyek cserépzsindely képüleg fekszenek egymás fölött. A velő helyett a haj szálában gyakran egy hosszcsík (Längstreif) lapos henger van egy vagy két sor bélczékből testecskékkel és sejtekkel, gyakran a sejt helyett csak behuzódások (Einkerbungen), mellyek hasonlag gyakran elenyésznek , mi által aztán a bélczék szélesekké lesznek s fölül festanyaggal beboritatnak. A haj hagymája vagy gyöke háromszor vastagabb mint a szála, hol a szál a gyökbe megy által, ott elenyésznek a haránt csíkok , a hosszcsíkok sz.abadok és divergálok, mint valamelly ecset; ezen hosszcsíkok átalakult sejlbélczék, az elszigeteltek világos csüllőképii (rhombisch), lemezesekben fekszenek a hossz-