Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
23. szám
—. 356 — L pot, a hosszú éjjelek alatt rendszerint tisztátalan népes lakokba tartózkodnak, s minden tekintetben rendetlenül élnek, e népségtől a többi lakosok közé is hurezolfatott n betegség. Különben tapasztaltatott másodlag hagymáz is városainkban , nem ritkán halálos kimenetellel mint Dr. Köffinger Buda-városa köztiszteletü másod főorvosának szomorú elhunyta mutatá. Váltóláz az évnegyed első felében ritkább nem volt, mint a nagy cholera járvány után, egyszerű, szövődött s álorczás alakban. Enyhe, csorvás szövernényü, hashajtóknak közönségesen engedő toroklobok. Néhány hártyás nyelüreglob (Diphteritis) hurutos szemlobok, agy vértorlódással szövetkező tiidógyuladások , béllobok, s december nedves utóján csorvás csúzos hasfolyások szinte fordultak elő ezen évnegyedben. Idült betegségek közöl a csorvás kórnemtővel rokon köszvényt, görvélykórt, méhrákot aránylag gyakrabban volt alkalma tapasztalni. Alhasi kékkor azonban a Kudelka ezered között is ritkább lőn , mióta a pálinkaivástól a legénység magát megtartóztatja. Gyermekek között a kórházban leggyakrabban csúzos , ritkábban hurutos láz mutatkozott. — Ritkák voltak a valódi kifejlett lobok. Néhány hökhurut, kanyaró, vörheny, két halálos hártyás toioklob mutatkozott. Előadó számos himlőkés betegre akadt gyakorlatában. Házi állatoknál lovak hurutos bántalmai , mirigyláz, torokgyuladások tapasztaltattak. Ragályos járvány nem fordult elő. Jövő negyedévi idő- s kórjárati jelentést elnöklő Dr. Wagner János fölszólitására Dr. Eckslein ismét elfogadó. — Előadottakhoz pedig észleleteiket következők sorolák : Dr. Flosz. Nyárutó s őszelő havaiban uralgó volt az epés váltólázas, nem ritkán álorczás kóiidom, hánytató, hashajtó, kínai irányzott hatását ritkán téveszté. October vége felé hörg- és tiidőhurnt szövetkezett néha az epés jellemmel, később epét íiritő hánytat óra a gyomor érzékenysége, láz, szomjúság, nyelv száradása néhány napig tartott, inig izzadás által ezen tünetek is távoztak, ekkor s novemberben hasztalan hasmenés, vérhas szinte került gyógyítása alá. DecemberLen néhány önkényt támadó vagy hánytató után fejlődő májlob azon eseteit észlelé, mellyet az írók mint ezen életmű alsó takhártyákat rejtő részének gyulladását jellemzik , ellentálló t. i. a jobb rászttáj , nyomásra tompa fájdalmu, száraz nyelv, eebea,
