Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

6. szám

- 87 tal, s nem találjuk itt a közönségesen szabálytalan visszerességen alapuló betegségeket, hová egy egész hosszú rendje tartozik az idült és lázas betegségeknek , mellyekről közönségesen föltettek , hogy hasüregi vérbőségen vagy visszereeségen alapulnak ; de ha a dolgok folyamatával, a mai szemponttal és a visszeres vér vegytani vizsgálataiból nyert eredmc'nyekkel ismeretesek vagyunk , nem csudálkozhatunk , ha még magok a kórvegytannal foglalkozó orvosok is épen az említett betegségeket nem merték ezen szempontból fölfogni. Mert ha szinte a Simon, Schulz (C- H.) Dumas, Prevost s mások által tett vegybontások megmutatak is , hogy a visszeres vér több szilárd alkatrészeket , több zsirt, fehérnyét, sókat és vérnyét (líaeniatin) foglal magába, mintáz üteres vér, ezen vizsga latok még két pontra tettek figyelmessé, mellyek lényegesen járultak oda, hogy a nyert eredményeket nem lehetett eddigelé használhatókká tenni a kór- gyógytani követköztetésekre nézve , még pedig 1-ször, hogy a visszeres vér szerkezete a visszeres rendszer különféle ágozataibsn nem tanusit hasonló vegyületet; igy nevezetesen a verőczéri vér sokkal kevesebb rostonyát foglal magában mint az üteres és visszeres , sokkal lassabban alszik meg, több zsirt és vértekecseket foglal magába s kevesebb fehérnyét mint az üteres és visszeres; szinte illy nevezetes különbségeket tanusit a májvisszér vére, a midőn az nem csak szilárd alkatrészekben s fehérnyében gazdagabb mint a verőczéri vér, hanem a többi alkatrészeket tekintve is nevezetesen eltér, t. i. kevesebb rostonyát, zsirt, tekecselt (Globulin) és festanyagot foglal magába. — 2-»zor. Minthogy a visszérrendszer fölszivó gyanánt is tekintendő, a nyert eredmények is fölötte bizonytalanok azon különféle physiologicus vagy pathologicus állapotok szerint, mellyekben a vizsgálandó egyén iétezett. Természetes ennélfogva, hogy kevesbé regaszkodtak ezen kórcsoportozat egyes fajaihoz (mint aranyérhez stb.) és leginkább a kék- és sárgakóros szerkezetet mind vegy-, mind kórboneztani szempontból iparkodtak fölvilágitani, mellyeket itt mint a visszeres vérvegyhez tartozókat, röviden kivánom megérinteni. Kehkor (Cyanose, Anhaematose). A visszeres vérvegy ezen faja, mellyben a vér elemi részecskéinek mennyileges vegytani viszonyai nem eléggé isme-