Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

3. szám

nyugoti oldala. A szegély üt végén van egy fakunyhó különféle requisitumok számára, s kissé magosabban jobbra egy kis csinos lakása a forrás őrének; balra egy félszer alakú épület, s ez alatt fakad az isteni ital. Köröskörül mindenült csillámpala van, csak a félszer forma épület fölött nyúlik föl egy nagy leveleges mészkőből álló szürke szikla f mellyből a forrás is kibuzog. A forrás körüli szűk hely, sajárhatlan út gátolák eddigelé egy fürdőnek a fölállítását, s csak néhány vissói erdősz tiszteknek van itt egy fürdője , hogy abban néha néha fürödhessenek. A forrás zúgással és pezsgéssel, fehér habokkal tajtékozva fakad , két hüvelyknyi átmérőjű s a kősziklában görbülő nyílásból éjszakkeleti irányban; a viz egy kis csatornában folyik egy fával kirakott mélyedésbe f s ebből a fölösleges a szomszéd patakba. Kilaibel szerint a viz szintelen , tiszta, könszéneg (hydrogenium carbonatum) szagú (Müller szerint pedig könkéneg (hydr. sulfuratum) szagú, ize savanyú , csípős és csiklandó, s annyira élénk, hogy alig lehet egy nagyobb pohárral egyszerre kiüriteni; hévmérséklete Kilaibel szerint -+- 10° R., mikor a légé -f- 14° R. volt; Müller szerint pedig -h 10°, 25 R., mikor a légé -f- 15° lt. volt. Jól bedugaszolt edényekben évekig lehet tartani minden kár nélkül. A Suliguli vizet vegytanilag vizsgálták (mennyire én tudom) Kituibel, Schuszter, (talán Adler és Wozáry is) de legtökéletesebben Torosiewicz lembergi gyógyszerész 1828-ban, e szerint 16 obonban vagy is egy polgári fontban van: Szénsavas mészéleg — — 8, 91 szemer. — keseréleg — — 5, 08 — — szikéleg — — 12, 82 — — vas- és cselélecs — 0, 41 — Sósavas szikéleg — — 6, 13 — Timsó — — —• — — 0, 01 — Kovéleg — — — — — 1, 27 — 34, 63 szemer. *) Honfiaink úgy látszik félnek az ásványos vizek belső használatától, mert azt szorgalmatosan kerülik, a külső használatot pedig ott is gyakorolják, hol annak a viz természete egyátalában nem kedvez.