Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
3. szám
— 51 — kuli, melly a szomszéd illy nevű hegytől neveztetik igy , igen nemes földes, égvényes, vasas savanyú víz, mellynek alkatrészei (a mennyiben egy üveg vizből ki lehetett kutatni) következők : szénsavas mészéleg igen nagy mennyiségű, szénsavas keseréleg nagy mennyiségű, szénsavas szikéleg szinte nagy mennyiségű ; szénsavas vasélecs jelentékeny mennyiségű, kén- és sósavas szikéleg kevés, kovasav, timföld. Iblanyt nem tudtam kikutatni. A zsongitva oldozó, és savakat absorbeáló hatásáról kétkedni nem lehet. Némellyek itten egy vasas vízről beszélnek, melly magas hegyen fakad, s szerintök mindent vassá változtat; (talán vasrozsdával behéjaz). Erről semmit sem tudok. Palatini ezen helységnek konyhasós vizet tulajdonit. (?) Kis Bocskó. Azt mondják, hogy itt több rendbeli savanyú vizek vannak. Alsó- Vissö. Mig némellyek állítják, mások tagadják, hogy itt ásványos vizek volnának. Közép- Vis só. Itt a Borvölgy nevezetű völgyben , s talán más helyeken is, több savanyú források vannak s talán más nemű ásványos vizek is. Hulimann barátom két rendbelit küldött nekem következő föliratokkal: a.) Közép Vissóról Styubei (vagy Stobej) savanyú viz. b.) Közép Vissóról la Kaldare savanyú viz; mindkettő a Jiuulics völgyben. Az a) alatti igen jeles sós, égvényes, vasas, iblanyos savanyú viz, mellyben túlnyomó mennyiségű avas és szénsavas szikéleg, nevezetes mennyiségű a sósavas szikéleg és iblany, igen csekély mennyiségű a kénsavas szikéleg; ezekenkül szénsavas földek és kovéleg van benne. Ezen viz jelességét már ezelőtt G2 évvel fölismerte Palatini (lásd fölebb a Glóod czimű czikket) miből gyanítani lehet, hogy a generalis visitatio alkalmával (mintmondja) ezen vizeket megvizsgálta. Fölötte sajnállom, hogy ezen férliu bővebb előadását e tárgyról meg nem kaphattam. Minthogy pedig mind azok , kik Palatini után Máramaros vizeit vizsgálák , erről mélyen hallgatnak, valoszinúnek látszik előttem , hogy ezen forrás, igen felre eső helyen lévén, kevesse ismeretes Márainorosban. — Hulimann szerint ezen forrás ke-