Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

25. szám

— 388 — vérbőségtől egy 50 éves aranyeres nő esetével tanusitá, ki két nap alatt 6 fontnál több vért vesztvén , fejében az érütéssel összeeső lüktető fejfájást érzett, mig megnyílt aranyere szen védését megszünteté. A gyermekeknél gyakori agykéreg-, s agylob, hol csak lázas agyvérgyülem , kivált fogzáskor, hol agygümő vagy önálló, vagy kütegek lefolyása alatt fejlődő heveny vizenyesség, vagy vizömleny, lágyulás. Az agyvérgyülem még legbiztosabban orvosolható, halálosak az agygümők , nadályokkal s calomeláznssal el nem távoztathatok , veszélyes heveny kütegeknél az agyvizkór, de néha elvezetőkre reményen fölül meggyógyult. A gyermeki heveny agyvizkór és lob időszakokrai szigorú elosztása ellenkezik a tapasztalással , szélhűdés, görcs, láták tágulása vagy összehúzása egyaránt jellemzik azt, egy agykérlobos betegénél aláták öszszehuzása s dermenet a halál pillanatáig tartottak. — Gyanítani lehet agylágyulást, ha lassan fejlődő szélhűdés vagy gyöngülés, összehúzódással mutatkozik a végtagokban. Kevésbé lehet az agy álképleteit biztosan megismerni, mert nem sajátságosak működési kórjeleik , s a többi testrészeiben csak ritkán tapasztalni egyszersmind jelenlétöket, ugyanis folytonos vagy félbehagyó, a szenvedő vagy ellenkező oldalt elfogó fejfájós, bőrérzékenysége vagy tompasága, külérzékek folytonos vagy rohamkénti csökkenése, a végtagok szélhüdése, görcsei vagy ép állapota, az öntudat tiszta vagy zavart állapota változó, és igen kétes kórjelei az agy álképlcteinek, s ezekhez még a közönségesen fejlődő gyuladásnak , vagy lágyulásnak követközményi is járulnak. Leggyakoribbak az agygümők , ritkább a rák beszűrődve vagy különözve, emennek kórisméje könnyebb, ámbár átalában minden álképlet természetét élőben meghatározni lehetetlen. Szóló előadását egy általa észlelt agyacsrák történetének részletes közlésével rekesztő be. Valami 37 éves, erős férfi több izben helybeli, egyszer átalános bujakórban szenvede. Mult évi juniusban mértékietlenül üzé a nemi gyönyört, azonban semmi látható testi bűnhődés következése nélkül november elején étvágyát veszti, naponként váltóláz gyötri, december kezdetén szédülésről nyakszirlból eredő mozgásra nagyobbuió folytonos, éjjelenként engedő fejfájásáról, étvágytalanságról, émelygésről panaszkodott, lehelete büdös, a száj takhártyája duzzadt vala f 8