Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

1. szám

— 14 — tetik , s mellyről az mondatik, hogy a mezővárostól egy órányira , a hegy keleti oldalán fakadó forrás, savanyú-téntás ízű, kénszagú (?) vizet ád, melly bőséges vasrozsdát rak le. — De ezek nem illenek össze , mert a kénes vizek, nem rakhatnak le vasrozsdát , hanem vaskéneget (Sulfuretum ferri) raknak le, mi fekete sziníí. Régen tapasztaltam már, hogy számos vizeinknek kénszagot, s ként is tulajdonítanak, ott hol az épen nincs. Fényes úr geographiája 4-dik kötetében a 195dik lapon az mondatik, hogy kőolaj van benne, s így inkább ezen s/.ag lesz érezhető, mint a könkéneg (hydrogenium sulfuratum) szaga. Pesten ezen szagot sem lehetett érezni. Hévinérséklelét az Orvosi Tár -4- 9° R. teszi, mikor a lég hévmérsekiete -+- 15° R. volt. — Zsongiló-oszlató hatás méltán tulajdonitatik neki. b.) Varhegyi felső forrás. Ennek vizét megfagyva kaptam s a csekély maradékból természetét meg nem határozhattam. c.) Várhegyi alsó forrás. Ennek azon sors jutott, melly az einhbeninek. d.) Várhegyi kÖzcp±ö forrás. Ezzel is ugyanaz történt, annyit mind azáltal mégis meghatározhattam , hogy sok vas s kevés könnyen olvadékony só van benne, e.) Várhegymegetti vörös (\) forrás. Ennek vize színtelen, tiszta, savanyú, gyönge kénszagú volt. Yegybontás által ugyanazokat inertem belőle , mellyeket az a) alatti forrásból, kivévén mind azáltal az iblanyt; úgy látszik, hogy a szénsavas vasélecsből kevesebb, a szénsavas szikélegből pedig több van benne mint amabban. Az Orvosi Tárban az idézett hely 22-dik lapján kénszag tulajdonitatik neki (?1 s hévmérséklete 9» R. mondatik , midőn a légé -t- 15° R. volt. f.) Nt/ufasz. Ezen forrás vize földes- vasas- savanyú (acidula terreo-martialis) a szénsavas vasélecsből elég sokat, egyéb álló részekből pedig különösen a könnyen olvadó sókból igen keveset foglal magában; úgy hogy mind ezek meghatározására 10 itcze viz is alig volna elégséges. Orvosi tekintetet nem érdemel, s étrendi használata sem ajánlandó, g.) Kovácsvölgyi alsó forrás , és a h.) Kovácsvölgyi belső forrás, szinte olly természetűek mint a nyulászi.