Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
14. szám
— 7 — var, ennek alsó részében pedig gomboslő-nagyságu lik lálhaló, mellyen a kutaszt rézsútosan be, fal és hátrafelé 2'/ 2 h' re hete letolni. E vizsgálás alatt a kufasz keményes testen csuszamlék el. Igen kevés sárgás, hig, savóféle folyadék szivárog. A beteg különben meglehetősen érzi magát, emészt és fónjár. — Oct. 28-kán. A nyilás tágítása végett mintegy '/ 2 h-nyi vastag préseli szivacs hengerecske dugaték a sipolyba s három nap benne hagyaték. A tágitást a beteg jól eltűrte. Oct. 30 kán kivétetvén a szivacs a mintegy 2 v-ra tágult nyilason 4 h-re lehete ugyan a kutasszal benyomulni , de azért sem valamelly üregre , sem kemény testre nem lehete akadni. Ezen sipoly menete kétfélekép gyanítható: vagy az epehólyaggal, vagy a nyömbéllel van közösülésben. — Az epchólynggali közösülés mellett szól: 1. Az egykor jelenvolt úgynevezett epeláz , 2. Egy kő elmente (ez azonban bélkő is lehetett), 3. Hiánya minden meg nem emésztett tápanyag kifolyásának a sipolyon. Ellenben a nyombélleli közösülésre utalnak: 1) A csatorna iránya és hossza, 2) az epe rendes elválasztása s az emésztés rendes állapota , 3) a bélsár rendes minőságe, 4) a most kiszivárgó folyadék nem bir az epe tulajdonival. Akár meilyik eset le'gyen is jelen a sipoly összeforrásának belülről kell kezdődni s azért, hogy a tágitás mélyebbre hathasson , két kivájt kutaszon viaszszálacs vezetteték beléje 4 h-re. Erre ugyan fájdalom támadt a szivgödörben , melly eleinte hurutra, utóbb pedig hányásra is erőlteté a beteget; utóbb azonban e kórjelek is lecsilapultak s a viaszszálcsa harmad napig ben hagyaték. Kihúzatván mintegy l'/ 2 obonnyi zöldes-sárga , savasszagú cs ellenhatásu folyadék ömlött utána. Dr. Heller e folyadékot megvizsgálván következő alkatrészekre jutott: A zöldes-zavaros folyadékból kevés idomtalan pernye csapódék le. A górcső alatt mutata: 1) sok apró hájlekecset, 2) kövezethámot, 3) nagy kerek és hosszúkás, szikes, a rákos álképlefekben előfordulni szokott sejteket. Fehérnyéből és epe festékből (Gallenfarbstoff) csak igen kevés, szabad sósavból és epefaggyalból (Cholesterin) pedig semmi sem találtaték.
