Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
12. szám
— 190 — éleg, szénsavas vasélecs, sósavas mész-és szikéleg; kénsavas sók , és szénsavas szikéleg nincs benne. (Kitaibel). E szerint konyhasós, földes-vasas savanyú viz. Ezen forráson kivúl, mint a jeles Baronyay legújabban irja, több források is vannak itten. O nevezetesen azt mondja , hogy ezen helység határán 3 ásványos forrás van , u. m, a) Na prawim a tnedvedcsi potuk mellett, az az a medve folyó jobb partján, b) Pud Kiesem novi Kvasz az az új savanyú viz a Kicsera alatt, c) Na Lyislsomnyiku na lányi pud berechom. Ezen forrásokat a szomszéd helységek lakosai fürdő gyanánt használják. Szolyva. Szolyvn mezővárosától a Latorcza folyón túl éjszak felé, mintegy 300 lépésnyire az Alexandrovicza hegy tövéből (Baronyay főorvos Berechi vagy Leszandrovicza-nsík nevezi) fakad számtalan buborékokkal s nagy robajjal egy igen bővizű ásványos forrás , inellynek zörejét nagyobb távolságra is hallhatni. — A szünet nélkül folyó viz tiszta, szintelen, szagtalan, csipős savanyú és kissé sós izü. A szénsavas mészclegen kivúl, melly a főzés alatt belőle lerakodik, úgyszólván csak konyhasó van benne, mert a Glnuber-sónak és vasnak csak csekély nyomdokait mutatja; szénsavas szikéleg és (olvadékony) só, földes allynl épen nincs benne. (Kitaibel.) — Ezen vegybontással meg nem egyeznek azok, mellyeket Sebeik főorvos 1795-ben tanított, ezt mondván: „Hol ezen viz foly, annak bizonyságául, hogy vasat foglal magába, nagy mennyiségű rozsdát rak le; azon kivúl csatornája sséleit s az útjában levő köveket csipős, égető égvényes sóval, melly igen hasonlit Magyarország több vidékein a földből kivirágzó sziksóhoz , behéjazzaMig azonban ezen ellenmondás vegytani kísérletek által meg nem lesz oldva, addig Kilaibel-nek, mint ex professo vegytudósnak kell hitelt adni s e szerint ezen viz földes, konyhasós savanyú viznek nevezendő a vas csekély nyomdokaival. Minthogy az illy nemú vizek igen gyakran iblanyt és büzenyt is foglalnak magokba, érdekes volna azt mindkettőre nézve megvizsgálni. Azt mondja továbbá Kitaibel, hogy ezen forrás szomszédságában összegyülekeznek némelly igen csendesen fakadó vizek , mellyek vasrozsdát raknak le, kevéssé savanyúak s inkább sósak, mint a fő forrás vize. Baronyay főorvos pedig ezeket ekként világosítja föl: „A fő for-