Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

11. szám

— 170 — lésre készti. A test súlya ez által csekélyebbnek érzi magát, és mintha a föntartó lábakra kevesebb nyomás jutván a lég­be lebegne , hova még az egyéb izmok is segédül fölrándul­nak , hogy azon kcpzelt lebegést gyámolitva föntarthatnák , vagy is a képzelve eltérő alap miatt a süllyedő félben érzett súlynak némi fölfelé lökő gyámolt akarnak szerezni, bogy né­mileg a légben lebeghetne. — Az egész imely tehát nem egyéb mint a képzelt veszélyre fölrezzent életerők, az elesési érzet elleni törekvése. Ki magát leesni álmodja , szintolly ér­zete van, midőn önkénytelen összerántott izmai őtet a bor­zasztó eleséstől megakarják menteni, melly okból őtet rend­szerint az ellenoldalra lökik. Minthogy pedig az eset érzel­mét követő izmok működése a hajón sokkal erősebb mint bár melly hintán vagy motollnn, az abból is nyilvános, bogy itt az egész ingadozás csak kevés ideig tart, midőn ellenben a hajón, kivált szélvész és erőszakos viharok idején minden képzelhető huzamos erőszakot túlhalad, igy tehát a folytonos erőszakolt iángalmak a hasizmok hánytató erejét is előkészti, mert rendszerint a hasizmok és a rekeszizom önkénytelen és erőszakolt ös6zeszorongása szokta a minden hányást megelő­ző aggályt és gyötrelmet okozni. 13. §. A szédelgés ugyan szinte imelyt okoz, de váljon minden szédelgés szemámulati eredmény- e, az más kérdés. Az igaz, hogy ki szemét behunja vagy beköti, az kevesbé szédül, de azért még is csak szédeleg, ki pedig p. o. sarkán pörög, VBgy pedig földhosszába hentereg, nemde szinte szé­dülést érez, legyenek bár szemei behunyva vagy bekötve. Mi ennek az oka? Midőn a gyümölcsöt lopó suhanczot némelly helyen a bíró ház előtti forgó állványba teszik (ez egy lécz­ből készült faköpönyféle ketrecz; bár minden csalárd és lel­ketlen impostor is illy ketreezbe kerülne!) és ott jól megpör­getik , űgy hogy a néző sereg mulattára magát elől s hátul elejtékezi! hát ennek mi az oka? Nem egyéb, mintáz ide­gek azon végtelen gyötrelme, hogy mngokat a szüntelcni mozgalom közt is a keringni tetsző külvilággal hason hely­zetbe kívánja tenni, melly által olly különös mozgást és ér­zelmet támaszt, melly a minden mozoghatóvai ellenkező moz­galom miatt némi fönóllhatási lehetetlenségbe végződik, mire

Next

/
Oldalképek
Tartalom