Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

11. szám

— 162 — részszerint terjedő hirének, részszerint ügyfeleink hatányossága iránt növekedő bizalmának tulajdonit, ámbár a hajdani mennyi és minőségben ömledező források ujabb vegybontása ez évben sem történhetett meg a gyakorló orvosi világ számára. Köszvény, aranyér g gyniadások utáni méhnyak elkeményedésen kivűl, duzzadt, görvélyes, érzékenyideges gümőkóro8 külemü egyéneknél, lobos májvérmesség, verőczéri pangás , váltóláz, elállott aranyér, tüdógümők s szívbajok követköztében támadott májdaganatok, emésztési zavarokkal, haspufl'adással, soványodnssal, vizenyős lábdaganattal, sárgasággal járók s egyszerű túltenyészetet, szerecsen diómájat, zsiros májat, májvérmességet mutatók , voltak a leggyakrabban előforduló betegségek. Számos illyetén májbajokban szenvedő vendégek, llánát, Serbia, Oláhország, Moldva, Magyaralföld mocsáros vidékinek lakosai valának, hol a mocsáros gerj vízi állatok s növenyek rothadása, nevezetesen a kender és len rendőrségi fölügyelés nélkül eszközlött ásztatása által keletkezvén nyakas és veszélyes váltólázakat szül. Megfordultak ez évi fürdői évszak alatt több lépdagályos egyének is, kiknél ezen baj rendetlen, vagy elnyomott aranyeres vérfolyásokra , váltólázakra s egyébként támadt alhasi vérmességre és pangásra következett, s most puha állománya által egyszerű vértömületre, — majd kemény tapinfatu lévén rostonyás elfajulásra mutatott. Nagyobb részt sikeres volt halasa a gyógyvíznek, különösen májbajokban ,— ámbár többnyire elhanyagolt s megrögzött állapotban érkeztek, s átaiában nem elcg huzamos volt a viz illesztése , — ha hogy az elfajulás igen előhaladt nem volt, mert illyenkor erősebb oszlató szerekhez kelletett nyúlni. — A rostonyás gyurmáju lépdaganatok végképen ellent állottak a forrás gyógyerejének, sőt iblanykenőcs bedörgöléseinek is. A makacs székszorulásokon némelly betegeknél a Károly- fürdői sónak tetemes adagai csak ismételve, és akkor is rövid időre voltak képesek tágitani. Néha tapasztalni lebete a viz hűzamosb használata után a beálló undort, *agy is eltelési érzelmet, melly által a természet jelenteni szokta az egyszeri ivásszaknak határ át. Haszonnal éltek ez évben is a Császár- forrással, fönemlitetteken kivűl idült hurutbon, görvélyes mirigydaganatokban s dugulásokban, izzagos (eczemás) és másodlagos bujasenyves