Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

1. szám

természetvizsgálók munkálataiban (Acta naturae curiosoruni) 8 a boroszlói gyűjteményekben sem talalhatni azoki ól valamit. A mostani század utazói közöl is alig jutott valaki Márama­rosba mint a kiket a bányavárosok s a szepességi Kárpátok elszhárogtattak. Az akkori idők geograjihusai is igen keve­set közlőitek ezen tárgyról, kik között, mennyire én tudom, első volt a halhatatlan Bél Mátyás, kinek 1753-ban Posony­ban kijött illy czimű munkájában : ,, Compendium geogruphicu/n Hiinguriae(a 139-dik lapon) következők vannak: ,.Nec aci­dulas apud Alarmarosienses desideraveris , quippe quae copio­sae satis, liinc et inde reperiuntur , ut dijficuller etium eururn inier imitt numerum. Nobiliores sunt Jiorsaenses in processu su­periori , scafent peculiari quadam, quod haurianiur sa-pius, salubritate. — liaf izaienses, in processu eodem, ad lava>.dum potissimum calefactae adhibentur. (ilóodenses, Nanfalvenses, **) Szaplonczenses , denique Viskenses quarum singulae salu­britate pereximia celebrantui . u Ezekből világos , hogy már abban az időben is használtattak némileg ezen ásványos vizek. Cranz H. I, nagyszerű, következő czimű munkájában: „Gesundbrunnen der oes/erre/c/iitc/ten Monarchie. 1' Wien 1777. 4-ed r. '201. lapon ugyanazon vizeket nevezi , mellyekef Bél Mátyás. Evek multa után találtatnak némellyek e tárgyról a Win­disch „Uugari scher Muguz in' 1 178 3. czimű folyóiratában; ké­sőbb, már a 19-dik században a Schedius yZeitschrift von und für Ungarn" czimű folyóiratában; a Hormuyer által szer­kesztett „Archiv, és Vaterländische Blätter" czimű munkaban, a Szepesházi és Thiele ,, If'egtceiser 4 4 ében , a Csuplovics ., Ge­mälde von Ungarnés Archiv czimű munkáiban, melly utol­sóban Máramaros megyének több leiratai vonatnak össze; de már sok és nevezetes hibák csúsznak be, miként láthatni az utolsó munka , II dik kötetében a 386-dik lapon , hol a neve­ket kivéve, szinte minden egyebek hibásuk. — Egy névtelennek illy czimű munkájában „Die besuchtesten BadeÖrter und Ge­sundbrunnen des Oesterreichischen Kaiser/hums Brün 1821. nagy mennyisége dicsértetik a máramarosi ásványos vizeknek, de névezerint csak ezek soroltatnak elő; Glóod, Batiza, l)ra­*) Helyesebben Váncsfalvenses.

Next

/
Oldalképek
Tartalom