Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

6. szám

— 90 b.) Az epés betvegy fölvilágit áso kórhoncztani szempont­ból. Minthogy ez epének kiilönfcle , vegytani úton fölfedezett alkatrészeit,— bilin, biliverdin , fellin, cholingnure— gazok viszonyait különféle kóros állapotokban még nem voltak ké­pegek kikutatni a vegybontás által, kórhoncztani szempontból törekedtek fölvilágosítani, amaz úton nem sikerülvén, az epés betvegy viszonyait , g fölállítottak nz epekégzitő életmüvek különféle kórjelcsoportozat által nyilatkozó kóros állapotaira nézve egy különös kórnemet: a máj sárga aszályával járó epés betvegy nevezete alntt. — Ezen új kórfaj boneztani jelleme gyanánt állították fül — természetesen a hullabonczolatokból nyert ndatokra támaszkodva — a vértömegnek azon változá­sát, melly csekély rostonyatartalmánál fogva képződékeny­gégét elveszítette, s nz epe festanyagának túlnyomóságát ta­núsítja ; a vér ezen elváltozásával n máj összeaszása (térimé­jének felére vagy épen negyedére) a lép nagyobbodásával s az agy vízkóros ellágyulásával , s többnyire az egyéb életmüvek füloldódzósi folyamával és petyhüdségével van összekötve. — Ezen boneztani jellemekhez csatlakoznak az élő beteg egyén­ben a sok epésség különféle jelenetei minden árnyéklataik­knl, s itt rendesen a szerzői vagy inkább teremtői ezen újon­nan elnevezett betegségnek két korszakot állítanak föl, mel­lyek közöl az első kórszak, mint a betegség kisebb fokozata gyanánt tekintendő, olly előjelek között, mellyek zavart emész­tés, epeelválasztás , ezélkóros bántalmak, s megzavart közér­zésre mutatnak, lázrohammal kezdi nz említett betegséget; ezen láz az egyén alkotásához képest majd folytonos , majd folytonos- engedő , vagy ingerlékeny , a nélkül mindazáltal, hogy a synochnlis jellemet kirekesztené. A láz beköszöntésé­vel nyilváno8abban elő áll már a bőr, a vér s minden elválasz­tatok gárgág szinezete, mikor is különösen a sajátságos fáj­dalmas érzés a májban jellemző körülmény gyanánt tekinten­dő ezen bajra nézve; ezen fájdalom jobbadán , mint előada­tik, ideges eredetű (mit azonban még be kellene bizonyíta­ni) a májnak egy kis részére 8 főleg annak bal karélyóra kor­látozott, majd égető, majd nyomó, szurásokkal változó, sem­mi helyzetben sem enyhül, sőt inkább nyomásra növekedik. A máj ezen fájdalmasságával a máj aszálya vagy tériméjének kisebbedése egyen lépést tart, de csak a magasb fokozaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom