Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

6. szám

- 83 ­köldök (9?av6e) nyomait is megtartja: aztán, találtatnak nem ritkán ollyan rozsszemek, mellyek csak részint, hol a he­gyin, hol az alján változvák anyarozzsá; végre azt, mint alább látandjuk, lehet mesterségesen'is szármoztatni. A gombát, mellyet nérnellyek az anyarozs hegyin láttak, szintúgy lehet, sőt ínég nagyobb alapossággal a robaroktól szármoztatni, mint ez történt is ; azonkül át nem láthatni, mi­ként hozza elő ezen gomba a terime egészeni elváltozását és nagyobbodását, holott semmi hasonló átalakulás illy uton a természetben be nem bizonyítható. Csak azon csodálkozunk ^ hogy eddig ki sem tartá az anyarozsot némi zuzmó termé­nyének , miután ezek a leggyakrabban előforduló növényélős­diek (parasitae). Hogy illy gomba *agy zuzmó a lég, időjá­rás és hatásainak egészen kitett, kivált megrepedezett anya­rozson teremhet, épen nem tagadjuk, de hisszük, hogy ez szintúgy történhetik, mint más növényeknél, a nélkül, hogy azért elkórosodjanak, miként ama kalászok s szárakon lát­juk , mellyek anyarozsot teremnek. B. Tille l, Duhamel, Schröter , Field, van ( leer, Girmani stb. az anyarozs okát a robarokban keresik, és a két utolsó az anyarozs szármozását a szerint magyarázzák , mint a gu­bacsok , mohrózsák és hasonló növénykinövetek képződését, mellyek robarszurások által okoztatnak , hihetőleg azért, mi­vel némelly anyarozsszemek belsejében némi kis üreg látszik, vagy mivel rajtok apró robarok, pondrók találtattak, mint Schreber megjegyzi, ki több izben olly üreget talált, melly igen apró lobarokkal és férgekkel volt teli. Read azt véli , hogy apró lepkék a gyöngéd és még éretlen magvakra igen csipős nedvet raknak le, melly forrás által hozza elő az anya lozsot; mig Tillet szerint a lepkék tojásaikat rakják beléjök, és ez által okozzák a tudvalévő változást. Lentin szerint a nyárkezdeti cserebüly (Scarabeus solstitialis) , mellyről Blum menbach is mondja, hogy az némelly éhekben a vetésekben nagy kárt okoz } azon időtájban, midőn a rozs tejes állapot­ban létezik, seregenként kapaszkodik a rozsfejekre, s rajtok olly erősen tartja magát , mikép csak bajjal vehetni le őket onnan ; ez a kalászon addig keresgél, mig nedves magra nem akad, ezt megrágja és nedvét kiszívja, és jóllakván mintegy részegedve lehull. Ezen robar által csinált sebből a tejes nedv 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom