Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

5. szám

— 76 — ~ helyeztetés! kórjelek , miként a bántalmas oldal vizdaga. IIlyenkor Hughes szerint az anamnesis, az általános kérjelek, a kiköpések különös szerkezete, a vérfolyam obstrictiója a beteg oldal föliiletes visszereiben s a rákdagok jelenléte a test többi részeiben is. Néha csak az explorator bevezetése biztosithatja a kórhatárzatot. Mi azon helyet illeti, mellyen a csapolás alkalmával a szűrcsapót be kell vezetni, azt pontos physikai vizsgálat által kell kikutatni s olly helyen kell beszúrni, hol sem a tüdőt , sem a rekeszizmot nem lehet megsérteni. (

Guy s Ho»p, l\ep.) Törvényes bonczolatok. Közli Dr. Uffer József megyei járásbeli orvos, í. IS. A 20 éves tétényi hajadon gyermeke meggyilkolásával vádoltatván , s ez ügy orvos-törvényszéki megvizsgálására hivatalosan fölszólitatván mult 1844 ik év aug. 23-án az illető hivatalos személyzet jelenlétében a holt gyermek testét törvényes vizsgálat alá vetettük és fölbontottuk, s következőket leltünk és tapasztaltunk: 1. A meghalt magzat ámbár gyönge alkatású, mégis tökéletesen érett, és kiviselt állapotban találtatott. Teste föliiletén sem nyomás sem más íinom sérelemnek, sebzésnek vagy elrejtett a köztakarókon áttetsző vérömlenynek nyoma nem volt észrevehető, hanem az arcz és az egész fejnek köztakarói rendellenesen sötétkék szinűek, mint ha a takarók alatt sötétszinű nedv nevezetes kiterjedésben kiömlött volna. Egyébbiránt a föliiletes közönségesen található halálfoltokon kívül semmi különös változás nem vala látható. 2. A fejtakarók keresztmetszése után a bönyefejtyű edényeihői tetemes mennyiségű vér folyt ki, ezen vérfolt a fej baloldali részén nagyobb, a jobbikán, kivált a homlokkutacska körül sokkal kisebb kiterjedésű, és a kaponya alatt létező véredények teltségére és duzzadságára mutat. A kaponyának levétele után az agykér , az agy öblei és véredényei hegedett sűrű vérrel duzzadtak valának. Az agyat haránton keresztül vágván több pontbúi vér bugyogott ki. Az edényfona-