Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
4. szám
- 53 függőlegesen fölfélé a felső szabad szélén ínég befelé is irányzódik. A nyakszirtrész (pars occipitalis) két darabból ál, és két és egy negyed hüvelyk magasság helyett, öt vonalnyira terjed, föl és kissé befelé; azon hely, hol a két rész a középhosszban (linea mediana) összejön alig fél vonalnyi, miután a paizsporczok módjára egy sziv alakú üreget képeznek, hol belső szélőkön egvbeforniok kellene. Ha már a bonczleletet röviden összefoglaljuk , kitetszik abból: hogy a többi zsigerek a mell - és hasüregben majdnem egészen szabályszerűek, és csak egyedül az agy, az azt bezáró csontházzal, a kaponya továbbá az arczcsontokkal távozik el a rendes alkattól. Miszerint pedig az agy olly elsatnyult és kifejlődésében olly igen hátra maradt, hogy alig teszi egy rendes agynak 20ad részét, s ennél fogva, csak mint az agy durványa tekinthető. A mellkas zsigerei valamint azoknak működései megfeleltek az első bár gyenge csecsemő életnek ; a lélekzés és a vérkerinkés nyugodtan ment véghez, mind a mellett hellyel közzel röviden tartó, s majd eltűnő fuladási jelenetek által szakasztattak félbe. A bőr szine vörösses , mérséklete azonban mindig hideg volt, mi az agy befolyását a meleg képzésére nyilván tanúsítja, mi itt elsőbbik hiánya miatt nem létesülhete. — A csecsemő jól táplált izmos volt, bizonyságul, hogy a magzatnak tengélete az anyaméhében nem gátoltatolt; mi azonban születése után legott megtörtént; minthogy a csecsemő csak nagy nehezen vett magához tápszert, azonnal rángatódzásoktól és fuladási jelenetektől lepetvén meg. És ugyan ez okból növekedett olly gyorsan erőtlenségi állapota is , csekély érzékenységet mutatván a tapintás alatt a mozgalmak, mellyek eleinte élénkek valának, alábbhagytak, és szózata három naphosszat néhányszor hallatva, szinte gyönge, s inkább nyöszörgéshez hasonló vaia. Kitetszik ezekből, mikint az agy durványa a többi életet föltétező triposszal (a sziv s tüdővel) együtt képes volt légyen a világra lett gyermek s annak tengéleti működését — ha nem is inaradandólag, mégis legalább egy időre fentartani.—