Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

25. szám

— 396 — lyeklől a működő részek megtámadási pontjai függenek , igen módositatik , gyakran lehetlenné tétetik. Csak akkor, ha a természeti gyógyerő magában foglalná halásának törvényeit , miként az a természetben történik illy fogalmakkal p. o. az érméczes8éggel , szolgálhatna az jelenségek osztályozására, de egyátalában nem jelenetek kimagyarázására vagy épen működéseknek törvényadásra. Hogy azon életműségekben, mellyekben idegiendszer van, mi az egyének egységét meghatározza , s a működéseket sollieitálván , kiváltja annak czélszerü játéka támad fölizgatása alkalmával , melly üdvös hatásra vezérelhet, az világos; azért hiányzanak növenyeknél minden alnkai az üdvös ellenhatásoknak, s csak addig jőnek elő állatoknál , mig az előbbi föltételek realisálvák. A természeti gyógyerő azonban különösen csak az egésséges állapot eszközeivel hathat, s a természeti föltételektől függ, hogy valódi gyógycredmény következzék be. A természeti gyógyerő phantasticus hárnulóji azt állitják a synoohalis lázban , hol hyperinosis , rostonyatűlság van jelen , és lobhártya képződik, hogy a természeti gyógyerő a rostonyatiílságát szinte űgy elkülönözi, miként afehérnyét a vesék által vörhenyben s Brighth-féle bajban , könlegeget a hagymázban a vesék által kiiiriti; s hogy illy móddal állitatik helyre a staticus snlyegyen. De vegyük a tárgyat közelebbről szemügyre, és azt kérdem: Ha a rostonya mennyisége igen nagy s igy a hajszáledények által át nem izzadhat, mivel 1. nincs kifelé vonal (Zug), minthogy a terimbeles folyadék ugyan olly töménységgel bir, millyennel a vér az edényeken belől, s az exosmosis meg van háborítva. 2. A rostonya tulsága a rostonyás szövetek és vérlekecsek fölmagasztalt szétbomlásából ered ; minélfogva kisebb erőnyilatkozás történik s kevesebb rostonya vétetik feil, hova menjen már a rostonya , midőn a vérkeringés ugyanaz marad, sőt gyakran szaporább lesz s midőn a szivre való centrifugális beidegzés fölmagasztaltatik máshová, mint a visszerekbe, hol találtatik is. Ha a természeti gyógyerő olly bölcs és hatalmas, miért nem választ ja ki a rostonyát a legrövidebb úton p, o. egy tályog által, miért nem követköznek plasticus kiizzadmányok, mint bizonyos életmüvek gyuladásánál , mellyek természeti szerkezete megengedi annak képződését. A synochalis láz gyógyulásánál semmi természetfölötti gyógyerő nem mutatkozik ;