Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

25. szám

— 393 — ladnak meg, mellyekben mind a kettő előjő. Ezt legnyilvánosabban látjuk a savós hártyáknál, hol csak a hátulsó sejtszövet gyulád meg, a belliárn (epithelium) pedig egyátalában nem. Vegyünk már m >st föl egy szúrás által okozott sebet; az érdeklett bőridegek, érzidegek , és ollyanok , mellyek központkeresőleg (centripetaliter) vezetnek, mire visszsugárzási mozgás gyanánt hajszáledények szűkülése támad; úgy de természettani tétel, hogy a csövek világa szűkülésénél a folyadéknak azokban sebesebben kell keringeni , s igy nagyobb vérmennyiség követközik; a szűkülés szükségképi engedésénél azonban a hajszáledények tágulása jelenik meg , s a vérnek már most lassabban kell keringeni; most hát nagyobb vérmennyiségünk, lassűbb vérfolyamunk van, s ugy mind azon természettani folyamatok, mellyek szabályszerű vérkeringésnél megvagynak, annál élénkebbiil mehetnek véghez, mint exosmosis , s a folyékony plasma nagyobb mennyiségben ömlik ki; adjuk még hozzá, hogy a lég élenye behatása által a vas vértekecsellé (Haematoglobulin) élegitetik, miként a plasma protein-je is oxyprotein-né (Deutero-Tritoxyd Mulder szerint) változik , az oxyprotein azonban az élenyt a szomszéd szöveteknek szolgáltatja , mellyek az által szétbontatnak , a vértekecsek élénkebb vörös szinűek lesznek s szétomlanak , mi által a rostonya mennyisége a plasmáhan szaporodik , a szemcsetestek több apróbbakra porlanak szét s a Gluge-féle lobtekecsek (vagy minthogy más körülmények között is találtam azokat, képzési tekecseknek (Formationskugeln) nevezem), hogy ezek genytestecskékké változnak vagy új életműsödés által kedvező körülményeknél a szövetek új elemeivé alakulnak át, mi által az anyagveszteség kipótoltatik : s minden józan itéló csak a niechanice ható erők követközményit látandja , átalános mindenütt érvényes törvények szerint. Hol láttunk itt önálló ellenhatást? Menjünk már egy uiás jelenetre által . melly Hippocrates-tői fogva, az életműség ellenható hatalmának fő tanúbizonysága gyanánt tekintetik, ez a láz. Vegyük ezt szemügyre mennyiben ez önállólag lép föl, például a napi (ephemera) a forró vagy anyagtalan elsőrendű váltó lázban. De én a lázat semmi egyébnek nem tartom, mint élettani jelenetek ősz» szegének, mellyeknek összműködése szabálytól eltérő kóros