Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
24. szám
— 371 — csórva elmozdítására édes higany és jalappagyökér alkalmazása után jobb szájize lett, az étvágy jelentkezett , a rohamok ritkultak , a láz csökkent. Csak az állkapocs es hát volt minden mozgásra kifeszítve, melly feszités roham ónként a lábakra is elterjedett, ugy hogy a beteg csak nagy bajjal té-, telhetett oldalára, mintegy darab fa olly feszült volt gerincze még ugyan izzadott, de nem olly szerfölött. A kór lobos jelleme igy megszűnvén, és a tisztán ideges baj maradván hátra, betegemnek tisztán mákonyfestvényt adtam , minden négy órában tiz cseppenként veendőt. Ezt a görcsök enyhülése után mindég ritkábban vevé , utóbb csak reggel és estve inig azok megszűntek. A görcsökre való hajlam azonban , kivált mozduláskor még sokáig tartott, valamint a gyöngeség is, mellyet azonban betegem jó étvágya és derék testalkata csakhamar legyőzött ; tellyesen fölgyógyulván. 2-szor. Egy 18 éves, fiatal, erőtellyes, azelőtt nem beteg földmivelő legény, minekutánna a tanyán vagy egy hétig ide s tova hánykódott volna , nem dolgozhatván, haza hozatott. Erverése rendes volt, lázmozgalom semmi , egészteste ép, csak állkapcsai voltak görcsösen összehúzva, és szája, nyaka görcsösen feszült. A szobában sem akart maradni, nyughatatlan volt, kin az udvaron feküdt, alig szólhatott, szája kissé ki lévén nyitva, nyelhetett valami folyadékot, de természetesen nem rághatott. Ezen görcsös állapot megszüntetésére , az egész ideges jellemet viselvén, mákonyt rendeltem : eleinte három szemert 6 részre osztva minden 4 órában 1 adagot. Ezt betegem 21 óra alatt elkölté a nélkül, hogy a legkisebb javulást érezné, sót harmadnapra a görcs tovább a gerinczre és hasra, utóbb a lábakra is elterjeüezett. A porokat tovább folytatván, fürdőt parancsoltam. Ennek sem tapaszlalám valami sikerét, ellenkezőleg betegem érverése sebesebb lett, erőtellyesebb és lázas, görcsei kivált hátában és lábaiban rohamonként megjelenők fájdalmasak, szája mindég egyiránt összehúzva, izzadsága folytonos. Látván a baj további fejlődését és lobos jellemét tiz obonnyi véreresztésre határozóm el magamat és ez megtörténvén, eleinte salétromot mondolafejetben hánytató borkővel, utóbb mákonycseppeket adtam, 10 cseppet minden 4 órában. Ezen gyógymódra mind a vértelly, mind'a görcsrohamok és lázas mozgalom alábbhagy24*