Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)

24. szám

— 371 — csórva elmozdítására édes higany és jalappagyökér alkalma­zása után jobb szájize lett, az étvágy jelentkezett , a roha­mok ritkultak , a láz csökkent. Csak az állkapocs es hát volt minden mozgásra kifeszítve, melly feszités roham ónként a lá­bakra is elterjedett, ugy hogy a beteg csak nagy bajjal té-, telhetett oldalára, mintegy darab fa olly feszült volt gerincze még ugyan izzadott, de nem olly szerfölött. A kór lobos jel­leme igy megszűnvén, és a tisztán ideges baj maradván hátra, betegemnek tisztán mákonyfestvényt adtam , minden négy órá­ban tiz cseppenként veendőt. Ezt a görcsök enyhülése után mindég ritkábban vevé , utóbb csak reggel és estve inig azok megszűntek. A görcsökre való hajlam azonban , kivált moz­duláskor még sokáig tartott, valamint a gyöngeség is, mel­lyet azonban betegem jó étvágya és derék testalkata csakha­mar legyőzött ; tellyesen fölgyógyulván. 2-szor. Egy 18 éves, fiatal, erőtellyes, azelőtt nem be­teg földmivelő legény, minekutánna a tanyán vagy egy hé­tig ide s tova hánykódott volna , nem dolgozhatván, haza ho­zatott. Erverése rendes volt, lázmozgalom semmi , egésztes­te ép, csak állkapcsai voltak görcsösen összehúzva, és szája, nyaka görcsösen feszült. A szobában sem akart maradni, nyug­hatatlan volt, kin az udvaron feküdt, alig szólhatott, szája kissé ki lévén nyitva, nyelhetett valami folyadékot, de ter­mészetesen nem rághatott. Ezen görcsös állapot megszünteté­sére , az egész ideges jellemet viselvén, mákonyt rendeltem : eleinte három szemert 6 részre osztva minden 4 órában 1 ada­got. Ezt betegem 21 óra alatt elkölté a nélkül, hogy a leg­kisebb javulást érezné, sót harmadnapra a görcs tovább a ge­rinczre és hasra, utóbb a lábakra is elterjeüezett. A porokat tovább folytatván, fürdőt parancsoltam. Ennek sem tapaszla­lám valami sikerét, ellenkezőleg betegem érverése sebesebb lett, erőtellyesebb és lázas, görcsei kivált hátában és lábai­ban rohamonként megjelenők fájdalmasak, szája mindég egy­iránt összehúzva, izzadsága folytonos. Látván a baj további fejlődését és lobos jellemét tiz obonnyi véreresztésre hatá­rozóm el magamat és ez megtörténvén, eleinte salétromot mon­dolafejetben hánytató borkővel, utóbb mákonycseppeket ad­tam, 10 cseppet minden 4 órában. Ezen gyógymódra mind a vértelly, mind'a görcsrohamok és lázas mozgalom alábbhagy­24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom