Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
1. szám
— 7 — ~ pedig először is mint fiilcsengés, inelly ellen számtalan külsö s belső szerek alkalmaztatának. A baj lassanként növekedett, s életéhözi kedvét annyival inkább zavará , minthogy a fülzúgáshoz naponként 2—4 rendbeli szédülési rohain csatlakozott. Minthogy ezen bantalmakat a vér ag}ra való tödulásától szármoztaták , nadályokat. lábfürdőket s hashajtókat alkalmazónak. Miután a beteg 4 hétig siker nélkül orvosoltatott volna, Dr. Steinbeck vette át a beteget, s azt hitte, hogy az említett bajokat, mellyek néha méhkóros bántalmakkal csatlakozva léptek föl, főleg a hasüregből eredő kórjeles idegbajnak kell tekinteni. Ennélfogva méhkórellenes szereket rendelt, de ezek sem használlak semmit. Egyszer hirtelen élénk hányás köszöntött be, mellyet semmi sem volt képes csilapitani s utoljára kéksav által lehetett csak elállítani, mellyből a beteg fél óránként két csöppet vett be, mire a hányás megszűnt, s két évtől fogva soha sem tapasz'alt nyugalom és jó érzet állott elő. A hasüregi idegeihangulatok, a böfögés, fojtogatás, fülzúgás és szédelgés egészeD elenyésztek. Mind ezen bántalmak oka azonban csakhamar kiviláglott , mert más nap önkényt tetemes hasmenés köszöntött be, melly által 15 rőf hosszaságu , egész, döglött szalaggeliszta iiritetett ki, mellyet sem Steinleck, sem az előtte való orvosok niég csak nem is gyanitának , minthogy annak szokványos kórjelei egészen hiányzottak. Kétségkívül a kéksav nagy adagai elölték a gelisztát, s mióta az ki iiritetett, a nő egésséges , és soha sem szenvedett többé szédelgés és fülzugásban. — (Fr. Ver. Zeit. 1846). Makacs csuklás a mákony borhánlólagos (endermaticus) alkalmazása által elállítva. Egy bélhagymáznál, mellynél a gyomor lakhártyája kitünőleg szenvedett, úgy hogy a beteg minden eledelt és gyógyszert kihányt, s a beteget több naptól fogva folytonosan tartó csuklás kinzá , igen üdvösnek mutatkozott a mákony bőrhántólagos alkalmazása. Miután ugyanis a gyomornyit tájára egy kis hólyaghúzó tapasz alkalmaztatott, s az ekként képezett sebfölületre '/ 2 szemer mákony hintetett, a csuklás 2 óra múlva tökéletesen elállott és többé vissza sem tért, — (Pr. Ver. Zeit. 1814).