Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
6. szám
— 83 — láskor (Diastole) ismét visszavonul. Asszonyoknál főkép terheseknél valamivel fölebb találandjuk azt mint férfiaknál; ifjaknál és fekvés közben fölebb mint öregeknél és állás közben Említésre méltó, hogy függérlob következtében, még ifjaknál is lejjebb találandjuk a sziv csúcsát. A sziv csúcsa egyedül a bal gyomrocs által képeztetvén, a melly pontra azt helyezendjük , ott fogjuk legtisztábban hallani a bal sziv első hangját, a melly a bal gyomrocs összehúzódásakor képeztetik; ugyanezen ponton hallandjuk legtisztábban a bal szív 2-dik hangját is, a melly a bal gyomrocs kitágulásakor képeztetik. Megesik azonban, hogy a bal sziv hangjait nem a sziv csúcsánál, hanem fölebb s inkább balra a hónalyban a 2 csúcsú billentyűhez legközelebbi helyen hallhatjuk legtisztábban, a mi akkor történik, ha a sziv csúcsában a vér pang, okoztatva az igen rövid szemölcs izmok (musc. papilläres) vagy a gyomrocs részletes összehúzódása stb. által. Rendszeresen azért nem hallgatjuk itt a bal sziv hangjait , mivel a hang különnemú médiumokon, mint a léges tüdő és mellkas keresztül hatva megtöretik; ellenben egy nernú médiumon keresztül mint a mellkas , könnyen terjed. A sziv csúcsától jobbra fekszik a jobb gyomrocs, azért ezen gyomrocsnak hangjait majd nem vizirányos vonalban ? mintegy a mellcsont alsó részen keresendjiik. Azonban ezen hangok meghatározására már a hallcsőveli nem csekély ügyesség s nem egy két heti halltani jártasság kívántatik, mert e különben is gyenge hangok, a bal sziv, függér és tüdütér hangjai által burkoltatvák , s igy megkülönböztetésük nem oily könnyű. Nem kételkedünk mindazáltal a jobb gyomrocsi hangok helyzetének constatirozásán , ha a hangtöineszt a bal szívtől a már nevezettirányban jobbra vezetvén, a bal gyomrocs hangjai mind inkább elenyésznek ; a jobb gyomrocs hangjai ellenben mind inkább és inkább föltűnnek, s egy bizonyos ponton legtisztábban hallhatók. Vagy minek fogják tulajdonítani a jobb gyomrocs hangjain kételkedők, azt, a midőn a halicsövet a bal gyomrocstól, a függértől és a tüdütértől a jobb gyomrocs felé vezetve, ezeknek elgyengült hangjai között , egyszerre a mellcsont alsó részén tisztább hangok tűnnek föl. — 4 *