Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

2. szám

— 25 — kórosok foglalkoztatása egy rendszeren alapuljon. Ezen rendszer előképe pedig a büntető rendszernél elismert elveken alapszik. Az emberek ereje ne csak saját, hanem az intézet javát is mozdítsa elő. Ha szinte nem szándékom egy gyógyintézetet dologházzá változtatni, meggyőződési véleményem mégis az, hogy a jelenlevő erők (100—500 ember) rendszeres használata nem csak háztartását könnyítené az intézetnek , hanem folytonosan tekintve az elaiekórosok lelki s testi javát, a háznak is vethetne némi nyereséget, mi által költségeit kisebb nagyobb mértékben fedezhetné. Illy rendszabályt, ha a gyógyulásnak nincs ellenére , nyilvános intézet joggal követelhet. S ha ez már statustekintetben szabad vallási elveknek sem lehet ellenére , minthogy egyik vallási elv ezerint minden jótétemény viszonoztatni mondatik. De egy illyszerü rendszabály kivihetése , mint sok más mi egyszerre megváltoztatható , az emberek határzatlansága s kétkedése miatt mindaddig kétes , mig nein egy erős szándékú ember e rendszert intézetében testesiti , vagy pedig mig a jelenleginek hosszadalmas foltozgatása s javítgatása után egy század lefolyásával e rendszer önmagától létesül. 7. Egy szabályzóit intézetben végre oktatás és szórakozás igényeltetik. Europa jobb intézeteiben zene , ének , olvasás , tekézés , schach , ostábla, domino, társalgás és kirándulások által kisebb nagyobb mértékben czéloztatik az elmekórosok szórakozása. S hol ez nem történik , ott az ápolás rósz, a gyógymód elvetendő. Az elmekórosok szabályzóit ápolásánál mindég szigorúan megtartandó azon elv, melly szerint a levert elmét s kedélyt földeritni, s a mindég egy gondolatkörben mulatozót szórakozni, s a rögzött eszméknek irányt adni kell sfb. S ez (a korábbi befolyásokat nem tekintve) kellemes vagy hasznos módon történhetik. Nagy philosophusok mint Kant, Leibnicz stb. kártyajátékban találtak legjobb szórakozást. A bölcsészhez pedig (mint a magasztoshoz a nevetséges) a bolond áll legközelebb. A mennyiben ez is , amaz is , csak ellenkező pontokon állva , egy bizonyos eszmekörbe sülyedt. Mind az pedig, mi illy embereket gondolat körükből kiemelni , s vélek fárasztó elmélkedésüket felejtetni képes , csak jótevőn hathat reájok. Azonban ügyelni keilend, és pedig kü-