Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
22. szám
— 342 — első ideje óta gyakoroltaték és a mint a művészetek fejlődtek, ezek mellett amaz is helyet vőn. 1) Azonban a gyógymüvészetrőli tudósítások nem mind látszanak figyelmet érdemle:,i Moses előtt, és azért itt csak a szent írás szavaihoz tartjuk magunkat. — .József ideje óta Egyiptomban a behalzsamozági művészet ismeretes volt; 2) mi az emberi boncztan némi ludasára mutat. De meddőnek látszik azon kérdés, váljon a gyógytudoniány a zsidóktul vitetett-e az egyiptomiakhoz, vagy ezektől amazokhoz? Két, olly sokáig együtt s egymásnieilett lakott nemzetnek , tudalmukat és műkészségeiket is föl kelle egymással cserélniük. Ezt nem tekintve, bizonyos, mikép már IMósesnek bő orvosi ismeretekkel kelle birnia. Tanúsítják ezt, a sz. irás egyéb helyein kivííl , főleg azon egésségi törvények, valamint azon helyek is, hol a fehér bőrpoklosság (Lenke , vitiligo alba) kórjelei , annak gyógyszerei s az előfoltoknak (mnrpheae, Vormiiler) más gyanútlan foltoktul 3) megkülönböztető jelei leiratnak. Továbbá igen józan Ítéletek találtatnak ezen kiiteg varai s kiütésének kórbirálatos természetéről , 4) aztán a L. alba inveterata szövetkezetéről 5) s végre egyéb eseményeiről e rút betegségnek. Ittott, ámbár ritkán, az újabb orvosoknak is alkalmuk volt ama leirások vagy rajzok pontossága felől meggyőződni. 6) A gyógyiniivészet azonban , ugy látszik , elejétől fogva a papok birtokában volt. Mert Levi nemzetségéből való papokhoz folyamodtanak a bőrpoklosság gyógyítása végett; ők Ítéltek az illy betegek sorsa fölött , ezeket napfényre álliták , testeiket meg- \ tisztiták , engesztelő áldozatokat tettek , 7) sőt utóbb is sajátjok maradt a gyógymüvészet, miután Palestina az izraeliták birtokába jutott, ekkor is mint azelőtt azt hitték, hogy a nyavalyákat közvetlenül isten okozza , ki a maga akaratát a főpapnak kinyilatkoztatná , s ennek engesztelő áldozatai által, ha az úrnak tetszenek, a kór elháritatoék. 8) Ekkor élt Salamon. E férfi volt korának legbölcsebbike, a természettörténet ismerője , 9) s igy nein csudálhatni , ha 1) Cabanis , Revolut. de la medicine, cap. II. I. 38. — 2) Genesis , L. 2. — 3) Leviticus XIII. 3 és 20. — 4) Levit. XIII. 6. — 5) Levit. XIII. iO. 11. — 6) Hensler, über den abendländ. Aussatz.— 7) Levit. XIII. 2 stb. XIV. 3. stb. — 8) Samuel V. VI. XVI 6. 7. 16. 17. - 9) Királyok első K. IV. 29—34.