Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

21. szám

— 333 — nem tévesztik el a gyógyczélt. Zuhanyok hiányában, hirte­len kell megérinteni pokolkővel a csomókat, nem azért, hogy megégettessenek, hanem, hogy izgattassanak , ez által ösz­szebuzódnak s többé ki nem nyomulnak. Ha az aranyeres cso­mók egyszerűen kifekélyesedvék , pokolkővel megégetendök ; ha keményedéseket mutatnak, vagy a fekélyesedések rosz ki­nézésüek , a Museux-féle csipesszel megfogatnak és kivágat­nak. E műtétei mindazáltal a rendesen beköszöntő nagy vér­zésnél fogva fölötte veszélyes. Szerző tehát következő mo­dort ajánl. O az aranyeres csomókat két félholdképü bevágás által \álaszfja el, mellyeknek végeik összeérnek. Ekkor ezen kör egyik pontján bevág , egy horoggal egész vastagságában megfogja s apró metszésekkel választja el. A vérző edénye­ket leköti vagy megcsavarja. Ha már most a körnek ismét azon pontjához jutott, mellyből kiindult, hüvelyk és mutató ujával megfogja a dag hátra levő részét s lassan elválasztja. Ezen műtétei sokáig tart, fájdalmas és halálos lehet. Hogy a vég­bél szűkülésének elejét vegyük , mihelyt a beköszöntendő gyuladás minden gyanúja elenyészett , vastag téphengert kell a végbélbe bevinni s azt 2—3 hétig hordoztatni. — ( Gazette des Hópib. 1844). T. Petényi Salamon János julalomkérclése. Minthogy Petényim állatkínzás elleni pályamunkája 1-ső részében azt bizonyitá be ,,hogy a nálunk szokásban levő ál­latkínzásoknak egyik főkűtfeje a természetnek, s benne fő­leg az állatoknak valódi, fontos s nagyszerű elrendeltetésének s álláspontjának nem ismerése, következőleg a természeti tu­dományoknak elhanyagolása"; ezen rosznak eltávolításához ő is némiképen járulni kívánván , a nyert 24 arany díjnak egy felét (más felét az áilatkinzás törlesztő általa tervezett egye­sület alapítására ajánlva) azaz : 12 aranyal e következő ju­talomkérdésre tűzött ki: ,,Adassék elö a természettudományok nagy jelentősége a két magyar testvérhaza anyagi és Szellemi boldogsága kifejlődésére ; mutattassanak egyszersmind módok és utak , mellyekkel lehetne hazánkban átalában, nem az iskolák­ban egyedül, hanem a nép közt is a boldogító természettudomá­nyok legczélszerübben , azaz legsikeresebben és leghasznosabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom