Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

2. szám

— 21 — si rendszer az elmekórosok intézeteiben , — föladata szerint egészen más szabályokon volna alapítandó mint a börtönrendszerben. Nevezetesen szükséges volna , hogy minden egyes beteg különzöttsége mellett az ápolás és gyógyítás minden segéd szereiben u. m. fölvigyázat, foglalkozzás , szórakozás, munka, szabad lég st. elf. élvezetében könnyen részesülhessen, mi által iliyszern intézetek alakításánál egészen új rendszerek állíttatnának föl. IIa e gondolat nem terméketlen, úgy valósulása , a javitó rendszer fejlődése mellett, nem maradand el. 4. 1 nemek szigorú elkülonöze'se megtartandó. Ezen elkülönözés szükségét soha sem hozták kétségbe, minélfogva ezen elv valósítását különfélekép iparkodtak eszközölni. Párisban ezen elkülön/és az által éretik el legtökéletesben , hogy a nő s férli betegek két különvált intézetbe helyeztetnek el (az elsőbbek a Salpefriéreben , az utóbbiak a Bicetreben). Az angol- s olaszhoni jobb intézetekben (Turin , Genua) a férfi s nő betegek egy középső épület által választvák el. Németországban is kezdik az elrnekórosok ezen elkiilönözését követni . mint ez p. o. az ú jonnan épített ballei intézetben le end , melly infé/et egy közbül futó folyosó által osztatik két részre , mi által nemcsak a nemek külön választása éretik el, hanem az ápolás és fölügyelés könnyebbsége is legsikeresb módon czéloztatik. Legkevesbé czélirányos azon elkülönzési mód» melly szerint mindkét npiuú betegek ugyanazon intézetnek különböző emeleteibe rendelvék. Illyszerü intézetekben a legnagyobb fölügyelet mellett sem háríthatók el a gyógyítást hátráltató gyakori illetlenségek, mellőzve azt, hogy a fölügyelők gondja háromszorosan megszaporodik. 5, A tapasztalat immár czáfolhatlanul megmutatá , hogy humánus, szeretettel tellyes bánásmód az elmekórosokkal legbiztosabban vezet czélhoz. az elmekórosok ápolásából tehát minden vandalismus, minden barbarismus száműzendő. Valamint e tekintetben nem lehet nem csodálni Európa sok elmekor orvosait, kik (s épen ezek a legkitűnőbbek) bajos foglalkozásaikat, az idvezitőnek égi türelmét követve, hajtják végre a nélkül, hogy a betegeket bosszúság s kegyetlenség s fenyegetésekkel bántanák , sőt egy nap úgy mint más nap kedélyeket vidámság, szelídség, biztatás és szórakozás állal föl-