Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
1. szám
— 12 — lag isinétülő rövid álniakkal , mellyek egy , két óráig tartanak, de némelly esetekben, s ez igen kedvező jel, a beteg néhány óráig alszik , s azután igen megerősödve ébred föl. Kevés esetekben a beteg egy vagy két napig igen álmos marad , de még ekkor is a következő álom igen erősítő. A székszorulás ez után csak üdvös, egyébiránt ha a szükség úgy hozná magával, mindég könnyen eltávolítható. A lábbadozás a vérzések után alkalmazott mákony nagy adagaira, nem nehéz. Legjobb módja a mákony kiszolgáltatásának inéhvérzések után, a festvények vizzeli elegyítésében áll. Végié megjegyzi szerző , hogy jólehet a mákony méhvérzésnél mindég igen hasznos , mindazáltal jó hatásai legnyilvánosabbak azon rósz esetekben, mellyekben nagy nyugtalanság, hánykolódás, félrebeszéllések , az ideg- és izomrendszer izgatottsága van jelen. Záradékul szerző 8, állítását igazoló kóresetet ad elő. — (Prov. med. and. surrj. Journ. 18-14.) Horyhalvay (Chlorzink) bujasenyves belegseyekben. Dr. Hecher Stromeyer freiburgi kórodájából közli , hogy ott a horghalvagot Hauche szerint megkísértették elsü rendű bujasenyves fekélyek ellen. Miután a fekélyek lobos jelleme czélszerü gyógyszerek által eltávolíttatott, naponként 3 széniért adtak belsőleg a horghalvaghól , s lassanként 8 szemerre emelkedtek. Külsőleg két, sőt az esethez képest 5 annyi adagban alkalmaztatott, s átalában jól tűrték a betegek. Kii- * lönös jelenetek szinte olly kévéssé mutatkoztak utánna, mint átalános bírálatok. A betegek az egész gyógymód alatt tejes étkeket kaptak s meleg szobában és ágyban kellett maradniok. A tett kísérletek következtében immár nem lehet kétkedni a horghalvagnak első rendű bujasenyv elleni hatásáról; némelly esetekben kezdetben javulást eszkö/.lött, de később semmi kedvező változáot sem. IIa a szer 6 héti használata után nem mutatkozik hegedésrei hajlani , vagy a behegedt helyek újra föltörnek, félni lehet, hogy a horghalvag által egyedül nem sikerül a gyógyulás, miként átalában hiízamosb időt igényel mint a higanygyógymód. — (Rosers und Wunderlichs Archiv HL 2.)