Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

12. szám

— 183 — mondhatlan tapasztaláson alapul ugyanis , hogy némelly esetekben két vagy több gyógyszer összetétele s egyiittadása igen jó sikerű. Ezen kivűl maga, a világ roppant laboratóriumában dolgozó chemieus a teremtő , az olly sokféle vegyüleíü ásványvizek által, nem azt látszik-e tudtunkra adni, hogy ne vessük meg a vegyítést , s egyoldalú egyszerűségre ne tévelyedjünk. Nevetséges tulság az is Hahnemann-tul , miszerint csak a kórjelekre akarja függeszteni a figyelmet , s beljebb hatni nem akar. A symptomák tudományát nagy fontosságúnak tartotta eleitől fogva minden okos orvos ; de az még magában nem elég. Gyakran meg esik , hogy egészen különböző nyavalyák hasonló jelekben tűnnek elő , s nyomorult orvos az , ki csak testi két szemével lát, nem bírván a harmadikkal. Hahnemann ezen állítása által lealacsonyító a gyógyászatot a kézi mesterségek sorába; a honnan hasonszenves orvos nem csak Madame de Hahnemann, hanem közönséges személy is lehet. — Igen , de a tapasztalás, a factumok , az általunk meggyógyultak ezernyi serege, ezek kiáltanak mellettünk, — fogják bizonyosan mondani a boldogult öreg követői. Ugy van ! A tettdolog , a siker — erre hivatkoztak eleitől fogva minden fölkentjei és föl nem kentjei Aesculapnak, az igaz orvosok, az oklevelesek, a licentiatusok, a kuruzsolók — mind — mind Hippocrales-\ö[ kezdve , vagy még Hippocrates előtt a rudnai csudáig. Azonban nézzük csak közelebbről, hányat ütött ezzel a hasonszenvesek roppant orvosi szerencséjével. Britanniát —, értein főképpen a britt orvosokat a szó igaz értelmében — nem hitethették el német rokon véreik, hogy Hahnemann rendszere elfogadható. Ott Sydenham, Huxham, Gullen stb. szülötte földén sokkal józan eszűbb a nép is, minthogy metaphysicai ábrándokkal elcsábíttathatnék. Francziaországban szinte kevesen állottak a hasonszenv zászlója alá , melly ott jonglerie , chimére , chariatanerie czi.nekkel szokott megtiszteltetni. Igen jellemző , hogy egykor nérneliy orvosok által fölszólittatván a tisztes öreg , mutatná meg hitét cselekedetével, s gyógyítaná ki vérvevcs nélkül a gyuladásban sinylődőket, ő jobbnak tartotta csudát nem tenni; a mi bizony nem