Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

9. szám

— 143 — kedései s a hátsó szárizom és szárkapcsizmok odaragadási helyei. 21. Az agyacs működéséről szerző elszaporázottan itéi. Eddigelé arról egyebet nem ludunk , minthogy az önkénytes mozgások regulatora gyanánt szolgál, s talán hogy a nemi működésekkel közelebbi viszonyban áll; sőt az első ellen is alapos kétségeink vannak, mert azon szédülésből, melly az állatokat az agyacs megsértése után meglepi, ez utósónak működésére tettek követközfetést ; de a szédülés az által támad , hogy a szemizmok , valameliy inger által mozgásba helyeztetve , a szemet egy oldalra vonják , ezt követik azon önkénytes mozgások, mellyek a látott tárgyakat akarják elfoglalni, s ha az inger megszűnt is, az izmok a szokást követik , s ennélfogva a mozgatott szem a nyugvó tárgyakat is mozgásban látja , s mi is önkénytes mozgásokat teszünk ezek szerint. Ha egy galambnak az egyik szeme beköttetik , tántorogva fog menni; minden megháborított összhangzás a szemmozgásokban , szédelgést idéz elő ; ennélfogva még nagy homályban vagyunk az agyacsra nézve. — Megfoghatatlan mind nekem , mind más boncztudósoknak, miként lehet egy mélyen fekvő idegre elszigetelve deléjesen hatni ? Miként lehet a rekeszideget elszigetelni ? miként lehet az egyiittérz- és kóboridegre elszigetelve hatni? Nézzük csak meg a részek helyzetét s akkor Ítéljünk. Azonban nem akarom tovább fejtegetni az ezen munkában előjövő baklövéseket, nehogy a tisztelt olvasónak unalmára legyek ; föladatom különben is csak az volt, hogy megmutassam , miként ezen életdeléjségrőli katechismusban ezen tárgy nem emeltetett tudományosan magasb fokozatra, mint a millyejien volt. Alig a deléjség, élettani eredete szerint jobban meg nem vizsgáltatik, inig az idegtermészettan törvényei minden viszonyaikban nem fognak alkalmaztatni, míg magunkat ki nem képezzük eleve az'egész természettanban a szükséges ismeretekkel, hogy az élet minden jeleneteit megértsük s azután nem fogunk a delejes jelenetek tanulmányaihoz: addig a deléjség mint gyógyszer nagyon háttérbe maradand. A gyógyászat ideálja , rnellynek az élet eszméje szolgál alapul ? élénken követeli a deléjség kiképezését; ennek mint a gyógyászat egyik izületének , tökéletességre kell emeltetni, melly