Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

9. szám

— 136 — az intézetet is december 8-kán. Valóban ide illő Brown mondata : Opprobria non medicinae sed medicorum. Egy betű gr. Szapáry Fer, szavához az életdelejségröl. (Vége.) A delejse'g iheoriája. A deléjség azon idegcsövecsekben keringő folyam, melly által a test minden izonimozgása végrehajtatik , azon vehiculuma az akaratnak, melly által a szellem a testet s ennek egyes részeit mozgatja,— ezt mondja a szerző úr. Ezen szemlélődésnél az idegrendszer centripetális működése vétetik föl, melly mondhatni, az embert élővé teszi , midőn őt az együttlétezőkről értesiti, minden előterjesztéseket föltételez, észrevételeket eszközöl; az állal tapasztalja az ember a többi világi testek jó vagy rósz hatását. Maga az izommozgás nem teszi egészen az életet, miként az akarat sem egyedüli jelensége a léleknek, ennélfogva nem egyedül a mozgidegrendszer a munkás , sőt nem is függ minden mozgás az idegrendszertől, mint például a szempillák mozgása , a Brow/i-ié\e paránymozgás ; ezek az idegrendszertől függetlenül léteznek a halál után i», és physicai erők által támasztatnak s olly állatoknál is előjőnek, mellyek idegekkel nem hirnak ; s ekként a deléjséget nem lehet egyedül a mozgrendszerben gyökerezőnek gondolni. — 1. A nap kiárasztja a deléjséget, ezen erő beomlik a földbe , s ebből ismét ki , s az erők összetalálkozása által melegség támad , ezt mondja szerző úr. Ha a földből kiömlő deléjség egészen hasonlít ahoz , melly a napból áradoz ki , e kettőnek összetalálkozásábol egyátalában nem állhat elő más feszülési jelenség , melly melegnek neveztetik ; mert egészen hasonló elemekből űj különböző nem támadhat; támadhatnának ugyan több különnemű jelenségek egy és ugyanazon anyagban, de egy test nélküli jelenségből, más semmi esetre sem. így a meleg által berz , ez által deléjség stb. idéztetik elő egy testben. —