Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

9. szám

— 131 — ki. A szaruhártya természete s alkata kitünteti korosodását is, a szaruhártya állományi nyirklohjál s ennek következkezményeit a nyirkkiizzadást s szaruhomályokat; a görvélysenyv e rendszerben eredetileg fészkelő kór; azon sajátneinű életmüves vegytani folyam, mellyet a görvély folléteiez, a merő részekben, mint; rostonya és sókban szűkölködő vér ömegben nyilványul, midőn is a kóitenyészés és elválasztás miatt nedvrekedések, visszahatás által a szemben vérbőség , a vérgyülem által szöveglazulás, gindárság, s csökkenő ellenhatás, a megzavart tápláltatás és a páranemű nedvnek sejteiben való fönakadása által a gyuladt hártyának tenyészete elfajul, savós sejtei és edényei a lobfolyam által megmásított higadékkal töltetnek meg, melly kocsonyás anyaggá összeáll , s később valódi nyirkgenyedéssel járó lobfolyam után pedig genyes izzadrnányt képez, a szaruhárfya lemezeit összeenyveli, sőt néha egész szövegét is fehérnyés anyaggal eltöltvén, a szaruhárfya egész állományát a tiilkhártyáéhoz szin és átlátszékonytaianságra, ugyszinte összeállása és merőségére nézve is mindinkább hasonlóvá teszi; fölülete egyenetlen lesz, s e m att a fénysugaraknak egyenetlen megtöretése által sajátnemü szinezetes (opalisirendes) külemet nyer. Mai időkben az olly igen elterjedt gÖrvélyes kórszúny, mellyben az előforduló szembelegek közöl felénél több sin lik, számtalan szaruhartya homályokat és fekélyeket idéz elő, mellyek azonban csúzos , erőmüves és takáros szarukötlob után is gyakran támadnak. A szaruhártyahomálynak nagyságától, fokától és helyzetétől nyirkes vagy genyes természetétől függ a lá'ásnak korlátoltsága is, és a gyógyulásnak lehetősége. Ezen lobfolyamos terményeket különféleképpen kisértették már fölosztani, de gyakorlati czelnak leginkább megfelelni látszik gyógyithatókru és gyógyilhatlanokra való megkülönböztetésük — az első rendbeliekhez sorozandók a legkülönbözőbb alakúak, millyenek többnyire a görvélyes vagy csúzos szarukötlob után támadt fölíiletes homályai vagy kisebb fehéres fölüle!íi fekélyei a szaruköthártyának — ködös nyirkhornályok a nyirkedényes szarulob után (lymphangoitis corneae) s végre gyöngyházaiaku nyirkizzadmányok a lemezközi sejtszövetbe , terimbeli szarulobnál. <j *