Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
7. szám
— 104 — ni, hogy centralis és periphericus véghnrokjaira nézve többé kétség ne legyen. Tehát minden elő- és utószavakat, a szónak minden betűit, minden elő- s utószövegeket mellőzve lássunk a dologhoz. — Ki a tudományok s különösen a gyógytudomány történeteit ismeri, az emlékezni fog, hogy minden fattyú rendszer, minden egyoldalú föllépés , minden fölcsigázott, mesterkélt s átalában természetelleni rendszer, hogy magát föltarthassa, minden egyebet kigúnyolt, mindent, mi józan észt és okosságot követel, megvetett, Deniokritost bolondnak nyilvánította, s belső következetességből magát apostolnak és üdvhozónak , igazság képviselőjének s egyedül üdvezitőnek nyilvánította, IVli tői vagyunk már a Harvey időszakán, minthogy nem kell többé az elébbi századok tekintélyére esküdnünk ; minélfogva nincs többé szükség Paracelsiisra r ki Galen könyveit megégesse , jólehet sok Paracelsu8ok vannak, kiknél hiányzik ugyan az ő isteni szelleme, de annál nagyobb mértékben van meg , követelése. Egy Ve sal, egy Servet-neV sem kell többé szenvedni. Az igazság többé meg nem vettetik , hanem ezer meg ezer szomjúhozó lélek által fogadtatik mind az, ho' csak egy osöpje van is a mennyei igazságnak. De azt is megtanultuk , hogy mé Itányos boszszusággal lépjünk vissza a bolygó tüzektől , mellyek örömest a mult századok rideg álmába vezetnének. Egy fontos tárgyat jelenleg az ész szövéínekével kell fölvilágitani, nem pedig a mysticismus homályos bolygó tüzével. \em nevezem azonban én mysticismusnak az isteni és emberi szellemről! magasztas tanokat és eszméket , nem a természet titkos erejének fürkészetét, nem egy szemlélődésnek elmés szavakkal! képesítését , hanem azon haszontalan, alélt, sophisticus sőt öntudatnélküli, semmiből összenőtt, alap és gyámpont nélküli ábrándozásokat. — Két út van, mellyen a jeleneteket kimagyarázhatjuk , 8 eredeti phaenomenonjaikra visszavezethetjük; eredeti phaenonienon-okat mondok és nem törvényeket; mert miként a természeti tudományokban átalában, úgy ezen könyvben is azon tévelygés talál helyet, hogy az alapjelenetek törvények gyanánt vétetnek. — A törvény egy megállapított, szükségességben gyökerező alappont, melly typusa az absolutumbóli közvetlen kifolyásnak, melly szerint a körülötte kisugárzó