Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

6. szám

I — 86 — ' értelmetlen (inarticulatus) hangokat, vagy nyögéseket, mint ez valósággal megszokott történni íllyetén szélhüdéses egyéneknél; s azt nyerem feleletül, hogy folytonosan nyugodtan van. Egyébiránt a légzés nyugodt volt, a nyelvet minden irányban szabadon lehetett mozdítani , s az egyébb állati és életmüvi működések is mind szabályszerűek voltak. Nekem jó okaim voltak kivált a jelenségekjösszeségéből , az értelmetlen hangok jelen nem létéből, mellyeknek az alsó gőg ideg szélhüdésén kellett volna alapulni, s minek a kóborideg sokszerii összeköttetésénél fogva más működésekre nézve sem lehetett volna kóros behatás nélkül maradni; továbbá a nyelv szabad mozgékonyságából , a szemek könnyezéséből mikor tiszta hig könlegeget (ammonia liquids púra) tartánk elébe, s az egyúttal szemlátomást visszatartóztatott légzési zörejből, tettetésre következtetni, mit én tartózkodás nélkül nyilvánítottam is, egyébiránt őszült ügyfelem tekintélye ellen keresztül nem vihettem, mig végre szinte 6 hétig folytatott tettetés után az öreg annyának befogatása a faggatott száját föl— nyitá, s az elkövetett gyilkosságon kivúl egyszersmind tettetését is megvallá. Ez elegendő bizonysága annak , milly fontos a különféle működéseknél az egyes idegcsoportozatok jelentése s részesülése. Sőt én úgy vélekedem , hogy az itten érintett tárgynak szigorú studiuma s annak a betegágynáli okos használata által, az orvos mesterségének magasztosságát s annak az életnúízöttség bensejébe mély behatását bámulandó- * képen igazolhatja. Minthogy épen a kóboiideg rajzolatánál vagyok, bátorkodom még tisztelt ügyfeleim figyelmét egy pontra vezérelni, melly a gyógyászatra nézve véleményem szerént nem csekélyebb érdekű. Némelly betegségek folyamata s azoknak átmenetele más talán egészen ellenkező életmüvi sphaerákban alapuló kórállapotokba, kétségkívül a még eléggé meg nem oldott problémái közé tartozik a gyógyászatnak. Sőt én azt hiszem , hogy ha egyik betegségnek a másikba átmenetelére nézve biztos támaszpontjaink volnának, tudományunknak egy jelentélyessel kevesebb árnyékoldala volna; ekkor a lappangva elközelgő ellenségnek könnyebben elébe állhatnánk , s miként bizonyosan minden gyakorló orvosnak volt alkalma tapasztalni , a kór képének hirtelen átalakulásán nem bámul-