Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

6. szám

— 84 — ezen ideg pusztán az izlés és undor eszközlője, minthogy az ízlés a nyelv gyöke felé legnyilvánosabban van kifejlődve, éjien azon helyen , hol ezen ideg az árkolt szemölcsöket (papillae vallatae) képezi, s nagyobb részint az inyvitorla, nyelcsaji és mondolák szomszédságában ágozik el, mellyek mind az izlés és undor eszközléséhez járulnak (inert a hárniikerideg nyelvága (ramus lingvalis) csak érzideg a nyelvben) , m»g a karczgaratizomban (musc. stylopharyngeus) elterjedő része a nyelvgaralidegnek , csak a kóbor s járulékos ideg (nerv. accessorius will.) ágozataivali összevegyülés által, csak a garat mozgását telteti (simulirt). Ezen idegnek imez nézetén alapul a szabályozott erőmiivi úton hányást gerjesztő gyógymód , minthogy csak ezen ideggel ellátott részeket kell illetni , ha ezen úton undort akarunk gerjeszteni, mig a garat liátső részének tollal történő csiklandozása által hányást nem eszközlendünk. A gyakorlott sebészek vajmi jól tudják, hogy a garatban létező idegen testeknél, a csipeszt, fogót vagy a garattaszitót (Schlundstosser) soha sem szabad a nyelv gyöke , nyelcsap vagy inyvitorla felé vezetni, s ezen részeket érinteni, hanem inkább a garat hátsó, mélyebben levő fala felé; különben a miitétel, ezen részek érintése által fölébresztett hányingernél fogva megnehezíttetik, vagy épen meghiusittatik. 3. A kóboridegnek boncz-élettani szigorúbb vizsgálatai, megniutaták , hogy azon jellemző sajátságnál fogva , melly szerint ezen ideg egész törzsöke a rongyos likban (Foramen lacerum) ducczá dagad föl, megniutaták mondom, hogy ezen ideg kezdetben érzideg, s csak miután a torokdúcczá (gangl. jugulare) dagadt föl, a járulékos ideg szálainak hozzávegyülése által, változik meg úgy, hogy további folyamatában, kivált a nyelvalatti (nerv. hypoglossus) együtérz- és nyakidegek (nerv. cervicales) szálainak hozzájárulása által lesz vegyes, érz-és mozgideggé; miként ezen különbség az egyes tőle eredő ágaknál nyilván észrevehető; mert inig a fölső gőgideg (nerv. laryngeus superior) főleg az érzést kormányozza, az alsó gőgideg— főleg mint ollyan ág, mellytől azon kis izmok, mellyek a hangrést változtatják, s az ottan létező szálagokat a hang képzésére megfeszítik, függenek — legfőbb tényezője a hang képződésének , elannyira, hogy ha az alsó